Lecsaptak egy kínai hivatalnokra, mert túl gazdag volt

2022. február 15. 19:00

Kína új, inkluzív társadalmat szeretne építeni, csökkentve az egyenlőtlenségeket, és ehhez akár a legfelsőbb vezetőket is beáldozza.

2022. február 15. 19:00
null

Kína a szegényei között osztja szét a gazdag monopolistáktól elvett vagyont

Hszi Csin-ping elnök „Közös jólét” elnevezésű akciója elfogta a Kínai Kommunista Párt (KKP) egyik tisztviselőjét, aki kenőpénzeket fogadott el, így a vádak szerint részt vett a „tőke rendezetlen terjeszkedésében”. „A  hivatali hatalommal való visszaélés nemcsak gyakori, hanem elengedhetetlen a kínai gazdaságban, ahol a kormányhoz fűződő kapcsolatok gyakran gazdasági hatalomhoz vezetnek” – írja a ZeroHedge blog.

A kínai elnök a korrupcióellenes kampány mellett lecsapott már az ország legnagyobb technológiai cégeire, megszüntette a magántanár-ipart, korlátozta a kiskorúak videojátékozással töltött idejét, sőt még az LMBTQ-tartalmakat és azok készítőit is korlátozta, mert szerinte puhánnyá teszik a kínai fiatalokat. Sok kínai még mindig azon tűnődik, hogy Hszi elnök „közös jólétre” irányuló törekvései hogyan befolyásolják majd az életüket. Az elnök igyekezett megnyugtatni őket, mondván

Kína politikai és nagyvállalati vezetőket áldoz fel a jólét oltárán

A Bloomberg arról számolt be, hogy a korrupciós vádak miatt a kommunista pártból kizárt politikus nem más, mint Zhou Jiangyong, az Alibaba szülővárosának, Hangzhou-nak egykori párttitkára.

A korrupciós esetről szóló jelentések azt állítják, hogy az Alibaba kenőpénzt fizetett a politikus testvérének, így a cég tisztességtelen előnyhöz jutott, a politikus családja pedig pénzhez. 

A kínai Központi Fegyelmi Ellenőrző Bizottság (CCDI) közleményt adott ki a tisztviselő leváltásáról:

„Zhou Jiangyong elvesztette eszméit és hitét.

és szándékosan ellenállt a vizsgálatoknak” – közölte a Központi Fegyelmi Felügyeleti Bizottság.

Kína először kitermelte a saját oligarcháit, hogy még több vagyont oszthasson szét a szegényei közt

Kína tavaly február óta sorra támadja saját technológiai óriásait, s hoz drasztikus szabályozási lépéseket, melyek következtében a legnagyobb vállalatainak összértéke közel 1000 milliárd dollárral csökkent.

A lépések első ránézésre talán ellentétesek a high-tech és tudás alapú növekedési tervekkel. Mégis, a piacok eddigi alulszabályozott jellege nyomán hangsúlyos gazdasági érvek emelhetők ki. Emellett a kérdéskört még tovább árnyalja, hogy az ország az utóbbi évtizedben bár gyors növekedése okán a világ második legnagyobb nagyhatalmává nőtte ki magát, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek szintje drasztikusan megemelkedett. Mindezt pedig a kínai vezetés az utóbbi időben egyre kevésbé tolerálja.

A pártvezetés a „közös jólét” koncepciójára építkezve igyekszik megvalósítani a szocialista elveken nyugvó társadalmi egyenlőséget. Ebben fontos szerepet játszhat a jelenlegi szabályozási hullám is, mely az állam redisztribúciós tevékenységével kiegészülve járulhat hozzá a fenti célokhoz – mutatott rá korábban a Makronóm.

Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej

Kína tavaly február óta sorra támadja saját technológiai óriásait, s hoz drasztikus szabályozási lépéseket, melyek következtében a legnagyobb vállalatainak összértéke közel 1000 milliárd dollárral csökkent. A lépések első ránézésre talán ellentétesek a high-tech és tudás alapú növekedési tervekkel. Mégis, a piacok eddigi alulszabályozott jellege nyomán hangsúlyos gazdasági érvek emelhetők ki. Emellett a kérdéskört még tovább árnyalja, hogy az ország az utóbbi évtizedben bár gyors növekedése okán a világ második legnagyobb nagyhatalmává nőtte ki magát, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek szintje drasztikusan megemelkedett. Mindezt pedig a kínai vezetés az utóbbi időben egyre kevésbé tolerálja. A pártvezetés a koncepciójára építkezve igyekszik megvalósítani a szocialista elveken nyugvó társadalmi egyenlőséget. Ebben fontos szerepet játszhat a jelenlegi szabályozási hullám is, mely az állam redisztribúciós tevékenységével kiegészülve járulhat hozzá a fenti célokhoz –

Nincs kegyelem a kormány és a nép ellenségeinek

Az ügyet a „rendezetlen tőkés ügyek” csoportjába sorolják a kínai hatóságok.

Kínában a korrupciós ügyekért esetenként halálbüntetés jár.

Zhou nem az egyetlen tisztségviselő volt, akit korrupciós vádak miatt kizártak a pártból: A CCDI közölte, hogy He Hszinghsziangot, a Kínai Fejlesztési Bank volt alelnökét is kizárták „súlyos” törvénysértésekért, köztük a pénzügyi jóváhagyási jogokkal való visszaélésért, ami „jelentős kockázatokat” és „hatalmas veszteségeket” okozott az országnak.

A korrupcióellenes hatóság bejelentette, hogy a korrupció és a „monopolhelyzetben lévő” vállalkozások elleni vizsgálat során az országban le fog csapni a „rendezetlen tőkebővítésre”. A CCDI szerint erőfeszítéseket tesznek majd a „hatalom és a tőke közötti kapcsolat megszakítására”.

– nyilatkozta a hatóság. 

Vélhetően Kína legfőbb vezetőinek családtagjai, akik közül sokan családi kapcsolataiknak köszönhetően robbanásszerűen meggazdagodtak, nem aggódnak túlságosan. Elvégre a KKP kiutasította azokat a külföldi riportereket, akik Hszi elnök családtagjainak vagyonáról mertek beszámolni.

Borítókép: MTI/AP/Ng Han-kuan (szerk.)

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mokány
2022. február 17. 10:03
Az Apró klán már Kádár János idejében is ezt csinálta .
nick89
2022. február 17. 10:01
Húú wazze, ezek nem szaroznak a lölőkkel se meg a gazdáikkal se! 10 éve külön büntetőtáborokat hoztak létre a korrupt pártvezetőknek, és nem ám parkettásat, mint a mieinknek! Hideg víz, priccs deszkából és munka reggeltől estig a rohadékoknak. 100.000+ káder ment a sittre, de egyből tisztább lett a levegő. Lehet másolni!!!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!