Kína új, inkluzív társadalmat szeretne építeni, csökkentve az egyenlőtlenségeket, és ehhez akár a legfelsőbb vezetőket is beáldozza.
Hszi Csin-ping elnök „Közös jólét” elnevezésű akciója elfogta a Kínai Kommunista Párt (KKP) egyik tisztviselőjét, aki kenőpénzeket fogadott el, így a vádak szerint részt vett a „tőke rendezetlen terjeszkedésében”. „A hivatali hatalommal való visszaélés nemcsak gyakori, hanem elengedhetetlen a kínai gazdaságban, ahol a kormányhoz fűződő kapcsolatok gyakran gazdasági hatalomhoz vezetnek” – írja a ZeroHedge blog.
A kínai elnök a korrupcióellenes kampány mellett lecsapott már az ország legnagyobb technológiai cégeire, megszüntette a magántanár-ipart, korlátozta a kiskorúak videojátékozással töltött idejét, sőt még az LMBTQ-tartalmakat és azok készítőit is korlátozta, mert szerinte puhánnyá teszik a kínai fiatalokat. Sok kínai még mindig azon tűnődik, hogy Hszi elnök „közös jólétre” irányuló törekvései hogyan befolyásolják majd az életüket. Az elnök igyekezett megnyugtatni őket, mondván
a „monopolistáktól” és más „gazdasági élősködőktől” elkobzott pénzt a közjóra fordítják majd, különösen Kína elmaradott vidéki területein.
A Bloomberg arról számolt be, hogy a korrupciós vádak miatt a kommunista pártból kizárt politikus nem más, mint Zhou Jiangyong, az Alibaba szülővárosának, Hangzhou-nak egykori párttitkára.
A korrupciós esetről szóló jelentések azt állítják, hogy az Alibaba kenőpénzt fizetett a politikus testvérének, így a cég tisztességtelen előnyhöz jutott, a politikus családja pedig pénzhez.
A kínai Központi Fegyelmi Ellenőrző Bizottság (CCDI) közleményt adott ki a tisztviselő leváltásáról:
„Zhou Jiangyong elvesztette eszméit és hitét.
Titokban ellenezte a központi kormány terveit, összejátszott a tőkével, támogatta a tőke rendezetlen terjeszkedését, babonás tevékenységet folytatott,
és szándékosan ellenállt a vizsgálatoknak” – közölte a Központi Fegyelmi Felügyeleti Bizottság.
Kína először kitermelte a saját oligarcháit, hogy még több vagyont oszthasson szét a szegényei közt
Kína tavaly február óta sorra támadja saját technológiai óriásait, s hoz drasztikus szabályozási lépéseket, melyek következtében a legnagyobb vállalatainak összértéke közel 1000 milliárd dollárral csökkent.
A lépések első ránézésre talán ellentétesek a high-tech és tudás alapú növekedési tervekkel. Mégis, a piacok eddigi alulszabályozott jellege nyomán hangsúlyos gazdasági érvek emelhetők ki. Emellett a kérdéskört még tovább árnyalja, hogy az ország az utóbbi évtizedben bár gyors növekedése okán a világ második legnagyobb nagyhatalmává nőtte ki magát, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek szintje drasztikusan megemelkedett. Mindezt pedig a kínai vezetés az utóbbi időben egyre kevésbé tolerálja.
A pártvezetés a „közös jólét” koncepciójára építkezve igyekszik megvalósítani a szocialista elveken nyugvó társadalmi egyenlőséget. Ebben fontos szerepet játszhat a jelenlegi szabályozási hullám is, mely az állam redisztribúciós tevékenységével kiegészülve járulhat hozzá a fenti célokhoz – mutatott rá korábban a Makronóm.
Az ügyet a „rendezetlen tőkés ügyek” csoportjába sorolják a kínai hatóságok.
Zhou nem az egyetlen tisztségviselő volt, akit korrupciós vádak miatt kizártak a pártból: A CCDI közölte, hogy He Hszinghsziangot, a Kínai Fejlesztési Bank volt alelnökét is kizárták „súlyos” törvénysértésekért, köztük a pénzügyi jóváhagyási jogokkal való visszaélésért, ami „jelentős kockázatokat” és „hatalmas veszteségeket” okozott az országnak.
A korrupcióellenes hatóság bejelentette, hogy a korrupció és a „monopolhelyzetben lévő” vállalkozások elleni vizsgálat során az országban le fog csapni a „rendezetlen tőkebővítésre”. A CCDI szerint erőfeszítéseket tesznek majd a „hatalom és a tőke közötti kapcsolat megszakítására”.
„Ne mutassanak kegyelmet azokkal szemben, akik politikai bandákba, kis körökbe és érdekcsoportokba tömörülnek a párton belül, és szigorúan neveljék, irányítsák és felügyeljék a fiatal kádereket”
– nyilatkozta a hatóság.
Vélhetően Kína legfőbb vezetőinek családtagjai, akik közül sokan családi kapcsolataiknak köszönhetően robbanásszerűen meggazdagodtak, nem aggódnak túlságosan. Elvégre a KKP kiutasította azokat a külföldi riportereket, akik Hszi elnök családtagjainak vagyonáról mertek beszámolni.
Borítókép: MTI/AP/Ng Han-kuan (szerk.)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A tiszás adócsomag és a 2010 előtti globalista törekvések.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A fővárosi ellenzéki elit ezt szemlélve arra számít, hogy Magyar Péter kormányra kerülve mégis azt teszi, amit ma az ellenzéki Oroszország-szakértők képviselnek?
Szóval ezt a jelenséget úgy hívják, hogy ejaculatio praecox, és igen sokan produkálják mostanság.
