Világméretű összeomlás: akadoznak a Meta alkalmazásai
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
Már Ausztráliában is aggódnak az óriási techcégek szólásszabadságra gyakorolt hatásai miatt: egyes képviselők a letiltástól tartva önmagukat cenzúrázzák a parlamentben.
Öncenzúrára kényszerítenek a mindent látó óriáscégek
Craig Kelly, az Egyesült Ausztrália Párt (UAP) vezetője szerint az ausztrál parlamenti képviselők úgy alakítják ki a beszédeiket, hogy elkerüljék a nagy technológiai platformok, például a YouTube és a Facebook cenzúráját. Napjaink politikájának és közéletének részévé vált, hogy a megszólalók önmagukat cenzúrázzák, hogy a magáncégek által meghatározott elveknek megfeleljenek és elérhessenek közönségükhöz.
A David Flint nyugalmazott jogászprofesszornak adott széleskörű interjújában Kelly, aki tavaly lépett ki a Liberális Pártból, hogy csatlakozzon az UAP-hoz, felvetette: „A parlamentben arra kell gondolnom, hogy ha kimondok bizonyos szavakat, akkor a YouTube törölni fogja-e a videót” – mondta az UAP vezetője az Australia Calling című műsor egyik epizódjában.
„Úgy gondolom, hogy
a szólásszabadságot meg kell erősítenünk, különösen a nagy technológiai óriások korában,
akiknek óriási befolyása van arra, hogy mi kerüljön a médiába” – mondta. „Az emberek arról beszélnek, hogy a Murdoch-média (Rupert Murdoch ausztrál-amerikai médiamágnás által alapított és vezetett médiumok – a szerk.) nagy befolyással bír, de ezek nyomába sem érnek annak a kontrollnak, amit a Facebook és a YouTube gyakorol” – tette hozzá Kelly.
„Olyan csoportokat is ellenőriznek a nagy techcégek, mint például a Sky News Australia és más független médiumok, akik a YouTube-ot és a Facebookot használják tartalmaik közzétételére” – tette hozzá. „Bizonyos területeken tudják: ha olyasmiről beszélnek, ami ellentétes az óriásvállalatok gazdasági érdekeivel, akkor a platformjaikat le fogják tiltani.”
Az óriás techcégek tartalom-moderálása egyre inkább vitatott kérdéssé vált, mivel a platformok nem tesznek eleget az online zaklatás visszaszorítása érdekében, ugyanakkor a politikai vagy koronavírus témájú vitákra reagálva figyelmeztetéseket vagy felfüggesztéseket is kiszabnak a digitális platformok – írja a The Epoch Times. Eközben számos kritikát lehet megfogalmazni a techcégekkel szemben,
Magyarországon például felkerültek a NAV feketelistájára,
de az is kiderült, hogy a Facebookon emberkereskedelem és csempészés is folyhatott.
Nikolai Petrovsky professzor, a Spikogen (vagy COVAX-19) mögött álló Vaxine vezető kutatójának LinkedIn-fiókját is korlátozták a felhasználói megállapodás többszöri megsértésére hivatkozva.
A Petrovsky által online közzétett e-mail szerint a közösségi médiavállalat akkor lépett fel a kutató ellen, amikor a vakcinák hatékonyságát és a gyógyszerek mögött álló gyártási biztosítékokat megkérdőjelező megjegyzéseket írt, azaz ő kutatóként nem kérdőjelezhetett meg egyes gyártási folyamatokat.
Így harcol Közép-Európa a globális techdiktatúra ellen
A techcégek cenzúrája azonban nem csak Ausztráliában vált megszokottá, hanem Magyarországon is. 2019-ben az Alapjogokért Központ
de tiltással jutalmazta Apáti Bencét is a Facebook 3-4 éves posztjai miatt – írta meg az Origo. Bár tiltást nem kapott, de Lázár János bécsi migránshelyzetet bemutató bejegyzését eltávolította a techóriás. Varga Judit igazságügyi miniszter 2020. márciusában létrehozta a Digitális Szabadság Bizottságot a téma vizsgálatára, ugyanakkor egyelőre várunk a szabályozással, ugyanis 2021. márciusában Thierry Breton uniós biztossal történt találkozóján az uniós biztos erre kérte az igazságügyi minisztert, hiszen készül egységes uniós szabályozás.
Lengyelországban egyébként a törvény jogtalannak ítéli azt a cenzúrát, amelyet a közösségi oldal látszólag politikai szempontból alkalmazott. Ha a felügyelő testület felszólítására a médiaszolgáltató nem reagál 24 órán belül, akkor a szankció akár 3,6 milliárd forintnak megfelelő összegű Zloty is lehet – írta meg a Portfólió.