A litván vasutak már nem szállítja el a Belaruskali termékeit a klaipedai kikötőbe a litván kormány döntése értelmében, amely csatlakozott az amerikai szankciókhoz. „Készen állunk a párbeszédre. De ha továbbra is nyomást gyakorolnak ránk, akkor végrehajtjuk a tervünket. Csak utólag meg ne sértődjenek” – mondta erre a fehérorosz vezető, Lukasenka, megemlítve Lengyelországot, Lettországot és Ukrajnát is.
A The Baltic Times tudósítása szerint a Lietuvos Gelezinkeliai (Litván Vasutak, LTG) közölte: mindaddig nem tesz eleget a fehérorosz óriáscég termékeinek szállítására vonatkozó kéréseknek, amíg nem engedélyezi azokat a stratégiai vállalkozásokat felügyelő speciális kormányzati bizottság.
A sajtóközlemény szerint, a februári műtrágyaszállításra vonatkozó kérelmeket a mai napig nem hagyták jóvá, és az üres vagonokat a hét végéig visszaküldik.
Egy másik céggel kötött szerződés alapján azonban február 1-jén még kisszámú vagon bejuthatott Litvániába, amelyek nem kálium-műtrágyával, hanem más Belaruskali termékekkel voltak megrakva. A későbbiekben ezeket a termékeket sem fogják szállítani.
A közlemény szerint a vasúttársaságtól a litván kormányzat megköveteli, hogy haladéktalanul forduljon a bizottsághoz minden olyan tranzakcióval kapcsolatban, amely a Belaruskali termékek Litvánián keresztül történő szállítására vonatkozik.
Az utolsó, Belaruskali műtrágyával szerelt szerelvények hétfőn este 8 körül érkeztek Litvániába, és 12 óra múlva kellett elérniük a klaipedai kikötőt, a kocsikat pedig a hét végéig üresen kell visszavinniük.
Tavaly decemberben, a Lukasenkoval szembeni amerikai szankciók bevezetésekor a litván kormány elkezdte nemzetbiztonsági szempontból felülvizsgálni a litván vasúttársaság és a Belaruskali közötti szerződést.
A Belaruskali termékszállítása Litvánián keresztül nem állt le az amerikai szankciók decemberi életbe lépése után sem, mivel a Belaruskali még novemberben előleget fizetett a Litván Vasutak részére, amelyek fedezték a decemberi és januári vasúti szolgáltatások költségeit.
Végül a litván kormány január 12-én döntött arról, hogy fel kell mondani az állami vasúttársaság Belaruskalival kötött szerződését, mert az nincs összhangban nemzetbiztonsági érdekekkel. A vasúttársaság bevételei túlzottan függenek a belorusz vállalat szállításaitól. A vasúttársaság január 17-én értesítette a Belaruskalit.
Ha Litvánia nem akarja elszállítani a rakományunkat a kikötőjébe, néhány napon belül meg kell tennünk a válaszlépéseket - mondta Alekszandar Lukasenka hétfőn.
– mondta Lukasenka, megemlítve Lengyelországot, Lettországot és Ukrajnát is.
Azzal is érvelt, hogy Fehéroroszország „nem kezdeményezett olyan folyamatokat, amelyek a Litvániával, Lettországgal, Lengyelországgal vagy Ukrajnával való kapcsolatok összeomlásához vezetnének”.
Roman Golovcsenko belorusz kormányfő tájékoztatott, hogy a litván fél már valóban nem fogadja a vonatjaikat, amelyek a káliumot szállították volna Klaipeda kikötőjébe. Szerinte, Litvánia egyoldalú döntésével megsértette a vasúti kommunikációról szóló kormányközi megállapodást, nem beszélve a tengerparttal nem rendelkező országok tranzitkérdéseit szabályozó dokumentumokról. Több lehetőséget kínáltak fel. Ha nem kapnak választ, a következő napokban megtorló intézkedéseket foganatosítanak. „A válasz kemény lesz. Ahogy mondják, arányosan fogunk válaszolni” – mondta Golovcsenko
Fehéroroszország miniszterelnöke szerint a litván gazdaság is veszteségeket fog elszenvedni a döntés miatt, különösen a közlekedési szektoruk.
A fehéroroszokat érintő következményekről azt mondta: „Régóta készültünk erre a helyzetre, átirányítottuk a szállítást. A hosszabb oroszországi logisztikai útvonal miatt termelőink némileg veszítenek az árrésből, de ezt ellensúlyozza a világpiaci árak emelkedése. Tehát valójában nem veszítettünk semmit, csupán a litván gazdaság veszített. Ezen túlmenően a fuvarozási szerződések egyoldalú felmondása miatt minden bírságot felszámolunk. Az ezzel kapcsolatos perek megindultak. Felszámítjuk őket, beleértve az elmaradt nyereséget is. Ezek nagy összegek lesznek” – mondta.
A beloruszok készletei kiteszik a globális kálium-kereskedelem 20 százalékát, versenyben állnak többek között a kanadai Nutrien (NTR.TO) és Mosaic l vállalatokkal (MOS.N). Így nem kell csodálkozni az amerikai és kanadai szankciókon.
Európa ugyanakkor pragmatikusabban állna a korlátozások kérdéséhez, hiszen tudatában van annak, hogy a hiányzó mennyiség a műtrágyák, és következményeképp az élelmiszerek drágulásához vezetnének.
A káliumot elsősorban hamuzsír formájában exportálják, és a litvániai klaipedai balti kikötő bonyolítja a fehérorosz hamuzsírexport 97 százalékát – évente körülbelül 10 millió tonnát. Két legnagyobb vásárlójuk Kína és India. Fehéroroszország 2020-ban 2,4 milliárd dollár értékben exportált hamuzsírt, ebből 200 millió dollárért szállítottak az EU-ba.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A magyar kormány előre figyelmeztetett: az orosz energiára kivetett szankciókkal lábon lövi magát az EU.
Türelmetlenség és bizonytalanság uralja a döntéshozókat.
Az Oroszország elleni szankciók feloldása helyett lakosságot kevesebb utazásra kérik, hogy az üzemanyagkészleteket stratégiailag fontos területekre lehessen átcsoportosítani.
A miniszter hangsúlyozta: a lehallgatások során nem derült ki semmilyen titkos információ, mivel ugyanazt mondja el zárt körben, mint nyilvánosan.
Cserébe egy vázát és arany emlékérmét kapott.
Egyre nagyobb veszély fenyegeti az egész Európai Uniót.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
Egész héten folytatódik a lehűlés, várhatóan hideg és szeles időben választhatunk majd.
