Az akkori holland kormány és katonai vezetés szándékosan tűrte, hogy a birodalmi hadsereg az Indonéz Köztársaság elleni 1945-1949 közötti háborúban rendszerszintű és szélsőséges erőszakot alkalmazzon az indonéz lakosok ellen, jelentette az NLTimes holland hírportál, egy nemrégiben közzétett kutatásra hivatkozva. A háborús bűnöket elkövető Hollandia egészen 2005-ig nem ismerte el Indonézia függetlenségét.
A Függetlenség, dekolonizálás, erőszak és háború Indonéziában című tanulmányban, amelyet állami támogatású történelmi és kulturális kutatóintézetek publikáltak, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a holland állam korábbi, 1969-ben kifejtett álláspontja, miszerint a hadsereg részéről csupán túlkapások voltak a konfliktusban, immáron tarthatatlan.
A kutatók megállapították, hogy a háború alatt a holland fegyveres erők gyakran és strukturáltan szélsőséges erőszakot alkalmaztak: bántalmazás és kínzás, embertelen körülmények közötti fogva tartás, házak és falvak felgyújtása, javak és élelmiszerek ellopása és megsemmisítése, aránytalan légitámadások, valamint
A kutatók szerint az indonéz lakosok elleni durva erőszak oka az volt, hogy Hollandia mindenáron le akarta győzni az 1945-ben függetlenségét kikiáltó Indonéz Köztársaságot, és ennek érdekében szinte bármire hajlandó volt. Hollandia maga akarta irányítani a dekolonizálási folyamatot, állapítják meg a szerzők, leszögezve, hogy az ország akkori vezetése azt gondolta, hogy jelenléte a térségben nélkülözhetetlen.
„Politikusok, katonák, közigazgatási dolgozók meg voltak győződve a holland felsőbbrendűségről,
és az Indonézia feletti ellenőrzésük megtartását főként gazdasági és geopolitikai okok motiválták” – idézte a tanulmányból az NLTimes.
A jelentés szerzői, azt állítják, hogy Hollandia minden tekintetben alábecsülte az indonéz függetlenégi mozgalom népszerűségét a lakosság körében.
„A függetlenségi mozgalom lekicsinylése, a mélyen gyökeredző gyarmati mentalitáson alapult” – állapították meg a kutatók. Hozzátették ugyanakkor, hogy az indonézek is brutális gerillaháborút folytattak a hollandok ellen. „Valamennyi fegyveres fél szélsőséges erőszakot alkalmazott ebben a háborúban” – fogalmaztak a kutatók, megállapítva, hogy a holland katonák szélsőséges erőszakos cselekményei látszólag büntetlenek maradtak, mert a holland bírák elsősorban a holland katonai érdekekre összpontosítottak.
A történelmi igazságtétellel foglalkozó holland bizottság elnöke, Jeffry Pondaag, úgy fogalmazott a kutatással kapcsolatban, hogy az kevés újdonságot tartalmaz.
„Amíg Hollandia nyíltan nem vállalja, hogy háborús bűnöket követett el, addig nincs hír. S ez a tanulmány csak újabb kísérlet arra, hogy elsimítsák az Indonéziában történteket” – jelentette ki.
A holland háborús veteránokat képviselő egyik alapítvány szerint azonban, a kutatás egyoldalú, mert a holland fegyveres erőket brutalitással vádolja, míg az ellenfél erőszakos fellépéseit szabadságharcként mutatja be.
„Sajnos több százezer veteránt rendkívül erőszakos cselekmények elkövetőiként ábrázolnak, sértegetik és megbélyegzik őket és hozzátartozóikat” – olvasható az állami támogatású Veterán Platform Alapítvány közleményében.
Az indonéz függetlenségi háború 1945-ben kezdődött, mikor a második világháború alatti japán megszállás alól
A függetlenség kikiáltását követően a holland állam több százezer katonát vezényelt az ázsiai szigetországba. A négy évig tartó fegyveres konfliktus végén Hága kénytelen volt elismerni Indonézia függetlenségét, kivonva csapatait a térségből.
(MTI, fotók: MTI/EPA/Adi Weda. Címlap: Indonéz férfiak pálmafamászó versenyen vesznek részt az ország függetlenségének 68. évfordulóján tartott ünnepségen Jakartában 2013. augusztus 17-én. Az indonéz függetlenségi háború 1945-ben kezdődött, amikor a korábbi holland gyarmat kikiáltotta függetlenségét, amelyet Hollandia 2005. augusztus 16-án ismert el. MTI/EPA/Mast Irham)
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Beverwijk és Heemskerk mind az öt iskoláját bezárták a nyugalom helyreállítása érdekében.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Franciaország álláspontja egyelőre bizonytalan.
Nem mindennapi jelenetek.
