Bombaüzlet: kiderült, ki lehet a migránsbiznisz első milliárdosa
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
Sosem látott munkaerőhiány van az országban, miközben rengetegen ülnek otthon, élvezve a segélyeket. Ezért döntött úgy az Egyesült Királyság, hogy drasztikus lépést tesz: négy hétig lehet a szakmába vágó helyet keresni, de utána már bármilyen állásajánlatot el kell fogadni, különben csökkenni kezd a segély.
A brit kormány január utolsó hetében közölte, hogy szigorítaná a munkanélküli segély igénylésére vonatkozó szabályokat, mivel számos ágazat rekordméretű munkaerőhiányról számol be.
Jelenleg az állami juttatásban részesülő álláskeresők legfeljebb három hónapig kereshetnek a korábbi munkájukhoz hasonló állást, de ezt az időtartamot hamarosan négy hétre csökkentik, közölte a munka- és nyugdíjügyi minisztérium.
(beleértve a legutóbbi munkahelyüknél alacsonyabb fizetésű, alacsonyabb képzettséget igénylő munkaköröket is) és el is kell fogadniuk a munkáltatók ajánlatait, különben a segélyek kifizetésének csökkentésével kell számolniuk.
„Új megközelítésünk segít az igénylőknek abban, hogy gyorsan visszatérhessenek a munka világába, miközben biztosítja, hogy a munkaadók megkapják azokat az embereket, akikre szükségük van, és akikre a gazdaságnak szüksége van” – mondta Therese Coffey munkaügyi és nyugdíjügyi miniszter egy nyilatkozatban.
Az ellenzéki Munkáspárt bírálta a terveket, mondván, hogy az embereket a képességeiknek megfelelő munkahelyeken kellene támogatni, mivel ezek hosszú távon nagyobb valószínűséggel lesznek biztos munkahelyek, akármit is jelentsen ez.
A brit munkaadók a decemberig tartó három hónapban
A 4,1 százalékos munkanélküliségi ráta majdnem elérte a COVID előtti szintet, bár a teljes foglalkoztatási ráta még mindig jóval a COVID előtti szint alatt van, mivel az idősebb munkavállalók kiestek a munkaerőpiacról.
A kormány reményei szerint az új intézkedés és más lépések révén június végéig 500 ezerrel sikerül visszavágni a segélyt igénylők számát és az emberek elkezdenek dolgozni. Decemberben csaknem 1,9 millió ember részesült olyan jóléti juttatásban, amely álláskeresési kötelezettséggel járt.
Egy 25 éves vagy annál idősebb egyedülálló munkanélküli felnőtt havi 325 font segélyt kap. Az OECD a fejlett gazdaságok között a legkevésbé bőkezűek közé sorolja a brit munkanélküli segélyeket, bár ez a számítás nem tartalmazza a lakhatási költségekhez nyújtott kifizetéseket.
Makronóm vélemény
Hozzászoktak az ingyenpénzhez, nem szeretnének többé dolgozni: tízezrek sorsa kérdéses, kitolódott a válság az Egyesült Királyságban, írta a Makronóm korábbi elemzése.
Amint arról 2021 őszén beszámoltunk: szeptemberrel véget ért a nagyvonalú brit munkabér-támogatási program, amelynek keretében az állam átvállalta a bérek 60-80 százalékát másfél évig. A program végeztével kisebb megélhetési válság alakulhat ki, ami jelzi, hogy a túlzásba vitt bértámogatás az ingyenpénz-osztáshoz hasonló hatásokkal járhat. Egy konzervatív képviselő szerint az emberek nem szeretnének többé visszatérni a munkába. A fő ok az elhibázott bértámogatási program, amely a magyar modellel szemben nem a munkában maradást és az aktivitást ösztönözte, hanem az inaktivitást, így kiderült, hogy egy bértámogatási program sem feltétlenül pozitív hatású.
A magyar program rövidebb ideig tartott és nem szabott furcsa bürokratikus feltételeket, amelyek vagy a cégeket kergették volna csalásba, vagy a munkavállalókat passzivitásba.
Valójában a kérdéses brit rendszer nem is klasszikus bértámogatás, amely munkához kapcsolódik, mint a magyar esetben, hanem állásmegtartási támogatás. Így a britek nem a dolgozónak adtak támogatást, hanem az otthon maradó dolgozónak.
(Címlap: MTI/AP/Matt Dunham)