Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
A romániai sajtóban indulatos hírek kommentálták az energiahordozók árának emelését, a kormány még novemberben lépett, és hatósági árt vezette be. A kedélyeket az sem enyhítette, hogy sok szolgáltató ezt részben vagy teljesen figyelmen kívül hagyta, így pár szolgáltatóval szemben el is indították az ügyészségi eljárást. Nagy Bege Zoltánt, a Román Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnökét kérdeztük az ottani energiahelyzetről.
Támogatni próbálják a háztartásokat
Nagy Bege Zoltán elmondta, hogy Romániában is a nyár vége felé kezdtek emelkedni a nagykereskedelmi piaci árak, mint bárhol Európában, ami szép lassan begyűrűzött a kiskereskedelmi piacokra is. A román parlament november elsejei hatállyal jóváhagyott egy segélycsomagot a különböző kategóriájú fogyasztók számára. A segélycsomag időtartamát 5 hónapban határozták meg, azaz novembertől március végéig tart.
Emellett bizonyos szintű kompenzációt is nyújtanak, a villamos energia esetében havi 300kWh fogyasztásig további 29 banis kompenzálást kapnak a befagyasztott árból. A földgáz esetében a segélyprogram öt hónapos időtartamára számítva azoknak jár a kompenzálás, akik ezer köbméternél kevesebbet fogyasztanak ebben az időszakban. Ők a számla egyharmadára kapnak kedvezményt. Mind két esetben a mennyiséget túl lehet lépni 10 százalékkal.
Romániában már nincs hatósági ár, vagy szabályozott ár: 80 százalékos a drágulás
A hatósági árakat a földgáz esetében 2020. július elsején vezették ki, a villamos energiánál pedig 2021. január elsejétől. A piac tehát teljesen liberalizált, de Nagy Bege Zoltán szerint annyira túl sok szolgáltató nincs a román piacon, és a nagykerárak emelkedése miatt a kisebbek is eltűnő félben vannak, főleg a gázpiacon: csődbe mentek, vagy ezt megelőzve visszaadták a licenszüket. A villamos energia piacán 5-6 cég viszi a piac 90 százalékát, a többi nagyjából 50 cég a maradékot.
Rákérdeztünk, hogy a hatósági ár hiányában a háztartások számára mekkora áremelkedést jelentett ez 2021 őszén. Válaszában elmondta, hogy tavaly januárig, mikor megszűntek a szabályozott árak a piacon, a háztartások 60 százaléka használta ki a szabályozott árakat. Az első fázisban, 2021 elejétől nekik körülbelül 15 százalékkal emelkedett az áram ára. Utána, nyár közepéig egész jó ajánlatok voltak a piacon, néhol még csökkenést is tapasztaltak. A nagykerárak emelkedésével viszont eltűntek a piacról a kedvező ajánlatok.
Érdemes megjegyezni, hogy a
a rezsicsökkentés szabályozott árainak köszönhetően.
A kisvállatokat jobban érinti az áremelkedés, bár a segélycsomag alanyi szinten nyújt bizonyos támogatást a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) is. Intézményeknek, iskoláknak, kórházaknak, rendelőknek, templomoknak több féle kategóriában igyekeznek segítséget nyújtani. Van, akiknél a befagyasztott árakat alkalmazzák, a KKV-k számára az adott öt hónapra a hálózati díjakat átvállalta az állam, illetve nem kell fizetni a kogenerációs és a zöld járulékot, ami további 100 lejes könnyítést jelent megawattonként.
Hát legyen harc: a kormány ráküldi a főügyészséget a kapzsi energiaszolgáltatókra. Hatalommal való visszaélésre, tisztességtelen versenyre és csalásra gyanakszik az igazságügyi miniszter, látványosan dagad a botrány a túlszámlázások ügyében, írja a Főtér.
Hozzáteszik: napról napra dagad a botrány, növekszik a feszültség az energiaárak elrobbanása, és a szolgáltatók kapzsisága miatt. Már ott tartunk, hogy Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter felszólította az ország főügyészét, hogy nézzen a szolgáltatók körme alá, indítsanak vizsgálatot, mert nagyon úgy tűnik, bűncselekményekre utaló dolgok történnek a szektorban.
Újabb könnyítésekkel próbálkoznak Romániában
A tegnapi koalíciós egyeztetés után a miniszterelnök újabb könnyítéseket jelentett be február és március hónapra. Egyelőre erre a két hónapra minden egyes ipari fogyasztónak 1 lej/kWh-s szinten befagyasztanák az áram árát. A két hónap után pedig átértékelik a helyzetet, bár
Romániában a villanyáram végfogyasztói árában benne van az áram értéke mellett a szállítási és elosztói díjak, illetve a fogyasztóknak fizetniük kell úgynevezett kogenerációs és zöld járulékot. A kogenerációs járulékkal (24 lej/MWh) olyan gázerőműveket támogatnak, amelyek hőt és villamosenergiát is termelnek, és legalább 70 százalék feletti hatékonysággal bírnak. Ez 11 éve van érvényben. A zöld energia támogatására pedig MWh-ként 74 lejt fizetnek a fogyasztók. Ez a járulék is 2011 óta van érvényben, és azóta több mint 5 ezer MW kapacitást telepítettek.
Feszültté vált a román társadalom
Nagy Bege Zoltán is érzékeli a feszültséget a román társadalomban az emelkedő energiaárak miatt. Elmondása szerint az sem segített a helyzet oldásában, hogy a segélycsomagot a parlament október végén hagyta jóvá, és az illetékes minisztériumok is csak november 27-én hagyták jóvá ennek alkalmazási előírásait, miközben ezt már november elejétől alkalmazni kellett volna. Így
a novemberi számlák vagy késtek, vagy a számlákon nem alkalmazták a könnyítéseket, ami óriási sajtóvihart kavart és többen a miniszterek lemondását követelték.
Ahogy az alelnök megállapítja, az ilyen helyzet mindig csemege a sajtónak, de látni kell, hogy
Továbbra is érzékeny témaként kezeli a sajtó a témát, sőt még generálni is igyekszik a feszültséget, és egyesek pedig akár tüntetéseket is előrevetítenek.
Ezért is döntött a román kormány tegnap a támogatás kiterjesztéséről. Tulajdonképp az áram hatósági árát egy lejről 80 banira csökkentették, és 300 Kwh-ról 500 kWh-ra emelték azt a mennyiséget, ami után támogatás kapható. A földgáz maximális árát is lecsökkentették 37 baniról (kWh) 31-re, és a támogatható mennyiséget pedig 1500 köbméterre emelték.
Jobb években még exportálni is tudják az áramot, de a megújulók kiszámíthatatlanok
Románia minimális mértékben szorul elektromos áram behozatalára, ha a piaci fogyasztás nem megy 8-9 ezer MW fölé, és főleg, ha fúj a szél, és mennek a szélerőművek, akkor az ország még exportálni is tud.
Ugyanis az 5 ezer MW megújuló energia kapacitás mellé még jön 6 ezer MW vízierőmű, így 11 ezer MW-nyi az összes megújuló kapacitás. Ezen kívül az atomenergiából van 1400 MW, illetve 5-6 ezer MW-nyi szén és gáz. Tehát a megújulók meghaladják a 40 százalékos arányt. Az alelnök színesnek minősítette a palettát, de hangsúlyozta a megújulók megbízhatatlanságát, illetve azt a tényt, hogy egyre drágább szénből áramot előállítani a CO2-bizonylatok ára miatt, így gyakorlatilag olcsóbb importálni, mint azt megtermelni a szénerőművekben.