Így tehát akár csökken, akár tovább növekszik ez a „nyereség”, ez inkább egy az adott körülmények között helyesnek tekinthető döntés kedvező mellékhatása, amit nem annyira a hozam alapján érdemes megítélni.
Az arany persze akkor is az egyik legbiztonságosabb eszköz volt, amikor Surányi György jegybankelnök idején szinte az egész magyar aranytartalékot eladták.
Míg Surányi szerint az arany nem pénz, még az unortodox gondolkodónak nem mondható Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök is úgy véli, hogy a nyomtatott pénzt „szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál”. Így talán már az is érthetőbbé válik, miért nevezi a magyar szuperállampapírt Surányi „szuper téves rombolásnak” – írta a Makronóm korábbi elemzése, amelyben arra is rámutattunk, hogy komoly összeget keresett Magyarország az aranytartalék növelésével, még ha nem is ez volt az elsődleges célja.
Nagyon fontos, hol tartják az aranytartalékot
Azt, hogy milyen buktatói lehetnek a külföldi széfekben tartott aranynak, legutóbb Venezuela tapasztalhatta meg a saját bőrén. A Bank of England ugyanis 2020 nyarán megtagadta Nicolás Maduro elnöknek a több mint egymilliárd dollárnyi aranykészlet kiadását arra hivatkozva, hogy az Egyesült Királyság Juan Guaidót ismeri el államfőnek. Ezt a döntést aztán Maduro fellebbezésére megsemmisítették, az arany sorsa azonban továbbra is kérdéses maradt. A helyzet pikantériája, hogy pont Venezuela volt a világon az első, amely a 2008-as világválság után elindította az aranytartalékainak hazaszállítását. 2012-re a 160 tonnányi aranyat vissza is szállítottak az országba, a tartalék tizenöt százaléka azonban továbbra is külföldi bankokban maradt. A dolgok jelen állása szerint pedig ez nem is fog egyhamar megváltozni – derül ki a Mandiner hetilapban megjelent Makronóm-elemzésből.