Óriási összeggel, a GDP 3 százalékának megfelelő hozammal lehetnénk gazdagabbak, ha már Gyurcsánynak eszébe jutott volna az aranytartalék visszaszerzése. A Surányi által elvert 62 tonna aranyat a magyar kormány 2010 után elkezdte visszapótolni. A World Gold Council szerint 2021 első felében az egész világon Magyarország volt az egyik legnagyobb aranyvásárló. Az egy főre jutó aranytartalék hazánkban már egészen magasnak számít.
A szervezet felmérése szerint az elmúlt évek egyik legnagyobb aranyvásárlását hajtotta végre Magyarország, amihez csak a lengyel, a mexikói vagy a thaiföldi vásárlások érnek fel. Emellett Törökország is igyekezett emelni a tartalékokat, illetve 2014 és 2018 között Oroszország is tartósan vásárolt aranyat.
Miután „az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ami így a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelkedett – a monetáris tanács e döntését kritizálta Surányi György egyetemi tanár” a HVG-ben. Mint arra Hoffman Mihály, az MNB igazgatója rámutatott, „sajnálatos, hogy Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le, s nem vette figyelembe, hogy az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a hazánk iránti piaci bizalmat. A világgazdaságban kialakult geopolitikai feszültségek mentén az elmúlt években felgyorsultak a nagyobb feltörekvő országok jegybankjainak aranyvásárlásai. Az aranytartalék növelése mögött gazdaságstratégiai szempontok állnak: az arany normál piaci körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben tovább erősödik” – írta, emlékeztetve arra, hogy az MNB döntései mögött nem befektetési vagy spekulációs, hanem egyszerűen stabilitási szándékok álltak.
Így tehát akár csökken, akár tovább növekszik ez a „nyereség”, ez inkább egy az adott körülmények között helyesnek tekinthető döntés kedvező mellékhatása, amit nem annyira a hozam alapján érdemes megítélni.
Míg Surányi szerint az arany nem pénz, még az unortodox gondolkodónak nem mondható Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök is úgy véli, hogy a nyomtatott pénzt „szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál”. Így talán már az is érthetőbbé válik, miért nevezi a magyar szuperállampapírt Surányi „szuper téves rombolásnak” – írta a Makronóm korábbi elemzése, amelyben arra is rámutattunk, hogy komoly összeget keresett Magyarország az aranytartalék növelésével, még ha nem is ez volt az elsődleges célja.
Azt, hogy milyen buktatói lehetnek a külföldi széfekben tartott aranynak, legutóbb Venezuela tapasztalhatta meg a saját bőrén. A Bank of England ugyanis 2020 nyarán megtagadta Nicolás Maduro elnöknek a több mint egymilliárd dollárnyi aranykészlet kiadását arra hivatkozva, hogy az Egyesült Királyság Juan Guaidót ismeri el államfőnek. Ezt a döntést aztán Maduro fellebbezésére megsemmisítették, az arany sorsa azonban továbbra is kérdéses maradt. A helyzet pikantériája, hogy pont Venezuela volt a világon az első, amely a 2008-as világválság után elindította az aranytartalékainak hazaszállítását. 2012-re a 160 tonnányi aranyat vissza is szállítottak az országba, a tartalék tizenöt százaléka azonban továbbra is külföldi bankokban maradt. A dolgok jelen állása szerint pedig ez nem is fog egyhamar megváltozni – derül ki a Mandiner hetilapban megjelent Makronóm-elemzésből.
A Magyar Nemzeti Bank 2021 elején 94,5 tonnára emelte aranytartalékának szintjét. A jegybank lépése fényesen csillogó bizonyítékát adta a hazai gazdaság jó teljesítményének. A mostani turbulens időszakban a sárga fémbe történő befektetés nem csupán tartalékolási és diverzifikációs céllal jó döntés, hanem valószínűsíthető, hogy – az arany várható áremelkedése okán – pénzügyi haszonnal is kecsegtet. Az elmúlt évek áralakulása kapcsán sajnálkozhatunk, hogy hazánk nem korábban vásárolt be a nemesfémből – derül ki a Századvég legfrissebb elemzéséből.
Mint rámutatnak, azelőtt – 17 éven keresztül – folyamatosan 3,1 tonnán állt hazánk aranytartaléka. Azaz kijelenthetjük, hogy ma több mint harmincszor annyi aranya van az országnak, mint 1991 és 2018 októbere között bármikor. Sőt, a második világháború óta egyszer sem volt ennyi sárga fémünk. A korábbi, 1985-ös csúcs is nagyjából 20 tonnával kisebb mennyiség mellett realizálódott.
Az idei emelés után hazánk minden lakosára közel 10 gramm arany jut. Ez világszinten a 25. helyet jelenti, míg a régióban egyértelműen az első helyet foglaljuk el, ahogyan azt az 1. táblázat is mutatja. Az utánunk következő Szlovákia lakosai nagyjából fele ennyi, Lengyelország állampolgárai harmad ennyi arannyal rendelkeznek egy főre számítva, a Cseh Köztársaság lakóihoz képest pedig több mint tizenegyszer több arany jut Magyarország egy lakosára, húzza alá Sebestyén Géza.
A fenti csillagászati profit természetes módon adja a kérdést: mennyit nyertünk volna akkor, ha nem a mostani válság alatt, hanem még az előző válság előtt megnöveltük volna az aranytartalékunk mennyiségét. 2007 környékén, az előző nagy árrobbanás elején 125 ezer forint körül járt egy uncia arany ára. Ez azt jelenti, hogy azóta közel 350 százalékot (több mint 400 ezer forintot) emelkedett a sárga fém jegyzése. Ez a szerző szerint azt jelenti, hogy ha az MNB 2007-es vezetése lett volna olyan előrelátó, mint a mai, akkor hazánk mára körülbelül 1216 milliárd forintot keresett volna a 91,4 tonna arany 14 évvel ezelőtti beszerzésével.
Ez az összeg Magyarország éves GDP-jének közel 3 százalékát jelentené, mutat rá a Századvég elemzése, amit a Makronóm is szemlézett.
Megnyílt a tér az újabb kamatcsökkentésre, legalábbis így látják az MBH Bank Elemzési Centrumának szakértői. Az erős forint és a vártnál jobb inflációs adat is arra enged következtetni, hogy a jegybank nem vár tovább és hozzányúl az alapkamathoz.
A képviselő a vele szemben megfogalmazott gyanúsítást alaptalannak tartja, ezért ellene panasszal élt.
Egyelőre nem tudni, pontosan mikor, de várhatóan a következő hetekben, hónapokban megérkeznek az eddig visszatartott pénzek Brüsszelből. Az uniós források felszabadításáról Magyar Péter május végén állapodott meg az Európai Bizottság elnökével. Megnéztük, hogy sülhet el ez a dolog és mit hozhat egy esetleges kapkodás.
A miniszterelnök továbbra sem beszélt arról, pontosan mit ígért az Európai Bizottságnak, azt azonban elismerte, hogy tetemes mennyiségű reformot kell végrehajtania Magyarországnak.
A Politico megerősítette, hogy semmilyen megállapodás nem született ma uniós pénzek kifizetéséről.
Az Ukrajna EU-csatlakozással és a migrációs paktummal kapcsolatos vétó fenntartása az EU-s támogatások sorsára is hatással lehet.
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
