Küszöbön az energetikai válság Ukrajnában?

Az előző cikkben kitértünk arra, hogy milyen aktuális problémákkal és kihívásokkal küzd az ukrán energetikai szektor, most a legfrissebb fejleményeket és elemzéseket szeretném megosztani az olvasóval az ukrajnai energetikai szektorral kapcsolatosan és annak hatásáról az ország főbb ágazataira és persze a lakosságra is.

Adalékként megjegyezném, hogy

És nem csak abban. Ezen grémium összehívása talán az első olyan jelzés, hogy az ország felső vezetése talán valóban megértette a meglévő helyzet komolyságát és aktualitását. Bár az összejövetel után azt hangoztatták, hogy a helyzetet kontroll alatt tartják és a fűtési folyamat rendszerűen zajlik.

Az utóbbi napokban nagy port kavart az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) központi médiumokon keresztül kiszivárogtatott levele, melyben arra figyelmezteti a Miniszteri Kabinetet, hogy

Jelen helyzetben a kormány azt kommunikálja, hogy az USA-ból és Kolumbiából hajón jön a kőszén Ukrajnába. A kérdés persze az, hogy amíg megérkezik és leszállítják a kikötőből a hőerőművekhez kitart-e az energetikai rendszer stabilitása, hiszen Ukrajnában már több napja -15 fokos éjszakák vannak és nappal is fagypont alatti hőmérséklet van az ország legtöbb megyéjében. Meg kell jegyezni, hogy

A meghibásodások egyik oka pont a fűtőanyaghiányból keletkezett. Jelenleg az ukrajnai hőerőművek tartalékai csupán harmadát teszik ki az előző év hasonló időszakához képest. Bár az országnak vannak szénbányái, melyek az ukrán fennhatóság alatt álló területeken helyezkednek el, de 2016-2020 között a kitermelés ezekben a bányákban 40,9 millió tonnáról 28,8 millióra zsugorodott. Részben ennek köszönhető az is, hogy

Felmérve a helyzet súlyosságát az ukrajnai kormányfő befelentette, hogy 6 hőerőmű átáll a szén égetéséről a földgázra. Gyakorlati aspektusban ez egy érthető döntésnek tűnik, de biztonsági szempontból nem tűnik a legracionálisabbnak, hiszen december 26-án az ukrajnai gáztározókban valamivel több, mint 14 milliárd köbméter gáz volt, ami kevesebb, mint az előző fűtési szezon végén (2021. áprilisában) volt. Szakértők úgy vélik, hogy

És ennek a hiánynak komoly pénzügyi vonzata is van, hiszen ezt a mennyiséget az ország csakis az európai piacokon tudja beszerezni, mivel kategórikusan elutasítja a közvetlen gázszerződés megkötését az Orosz Föderációval.

Az ország vezetése felmérve az energetikai válság megjelenésének közelségét kisebb lépéseket tett a helyzet orvoslására. Ennek kapcsán, Magyarországtól 2022. január-március között nagyjából 700 millió köbméter földgázt vásárol, valamint az orosz Gazprom bejelentéséből arra következtetünk, hogy Németországból Lengyelországon keresztül szerez be előre meg nem nevezett gázmennyiséget. Az ukrán állami energetikai vállalat (Náftogáz) vezetősége felvetette annak lehetőségét, hogy az Európából importált gázból ellássa a jogi személyek és vállalkozások igényeit és meg is nevezte a januári árát, mely 2500-3000 $/1000 köbméter körül mozog. Érthető módon

A távhővállalatok már felemelték hangjukat, hisz számukra az állam nem biztosított a kvóták szerinti kedvező fix áron elegendő földgázt, a kvótán felüli többletfogyasztásukat pedig világpiaci árakon kell beszerezniük. Ez a helyzet már ahhoz vezetett több városban (Melitopoly, Zaporizzsja, Vinnyica), hogy

Felszólaltak a pékségek és kenyérgyártó vállalkozások is, hogy az állam biztosítson számukra olcsóbb földgázt, hisz a kenyér árában az energiaköltségek 30-40% teszik ki és így a közeljövőben várhatóan a kenyér ára a duplájára emelkedhet. A legfrisseb sajtóértesülések szerint a Miniszteri Kabinet meghatározott csökkentett áron biztosít gázt a pékeknek 2022. áprilisáig, de a kenyérgyártásban a feláruk nem haladhatja meg az 1%, ami nagy valószínűséggel a termékkínálat zsugorodását idézi elő.

A fóliás termelők már be is jelentették, hogy az uborkát el sem vetik a melegházakban, a paradicsomvetésen pedig gondolkozni fognak még, talán az utóbbit dízelfűtéssel meg fogját tudni oldani. Az ilyen lépések azt eredményezik, hogy a melegházi termékek nagy részét külföldről, főleg Oroszországból fogják importálni.

A vasércgyártásban az energia a költségek 15%, a cementgyártásban 40%, a vegyiparban pedig 80% teszi ki. Mivel ezen ágaztok csak világpiaci áron tudják beszerezni az energiaforrásokat, a jövőben többszörös árnövekedés várható a termékekre, ami részben az ukrán vasérc és műtrágya versenyképességét veszélyezteti.

Az egyetlen exportra is termelő műtrágyacég egy hónappal ezelőtt határozatlan időre leállította a termelést, mivel képtelen olyan áron termelni, mellyel versenyképes lehetne az olyan termelőkkel szemben, melyek olcsóbb áron veszik a földgázt (pl. Németországban a vegyipar 300 dollár/1000 köbméter áron kalkulál a Gazprommal megkötött gázszerződéseknek köszönhetően).

Ukrajna egyik legnagyobb exportbevételt produkáló ágazata a mezőgazdaság és ezen belül pedig a gabona export. A múlt évben rekordmennyiséget exportáltak és ennek köszönhetően nagy mennyiségű valuta áramlott a nemzetgazdaságba. És bár az éven is nagyon jó gabona- és kukoricaterméssel számolnak a Miniszteri Kabinetben a legnagyobb kérdés az lesz, hogy árban mennyire lesz versenyképes az ukrán termék, mivel a gabona szárítását gázzal végzik és a termelők kimagaslóan magas árat fizetnek a gázért. Több szakértő úgy véli, hogy a gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az évet pont a megnövekedett energiaárak miatt.

Mindezek fényében reméljük, hogy az ország lakosai fűtött szobákban és villannyal kivilágítva fogják köszönteni a 2022. évet és a fűtési szezon hátramaradt időszakát.