A Nemzetközi Energiaügynökség szerint – habár 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás elérése a cél – 2040-ben hatszor több ásványi nyersanyagra lesz szükség. Ez a jelenség fokozza az értékes nyersanyagokért folytatott versenyt Kína és az USA között.
A Contemporary International Relations folyóirat jelentése szerint a fokozódó technológiai verseny miatt
– Pekingben ezzel lelassulhat a bányaipar korszerűsítése.
„Kínának meg kell erősítenie a kritikus ásványi nyersanyagellátás biztonságára vonatkozó nemzeti stratégiáját, és olyan nemzeti stratégiát kell kialakítania, amely az új nemzetközi kapcsolatokon, a hazai gazdasági strukturális kiigazításon és a Kína-EU zöld partnerségen alapul” – áll a jelentésben.
Kína, a legnagyobb ritkaföldfém exportőr
Kína a ritkaföldfémek koronázatlan globális királya, ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az elektromos járművek és a szélturbinák működtetéséhez. Az amerikai földtani intézet által kritikus ásványkincseknek minősített 50 ásványi nyersanyagból legalább 32-nek Kína a fő exportőre.
Az USA rá van utalva a külföldi forrásokra, ennek ellenére erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minél inkább függetlenedjen Kínától – olvasható az SCMP oldalán.
„Az Egyesült Államoknak a korlátozott termelési kapacitása miatt valószínűleg szövetségeseket kell keresnie egy erős, »Kína-mentes« ellátási lánc kiépítéséhez.
Az USA és az Európai Unió várhatóan megerősíti a kétoldalú és többoldalú kapcsolatait azért, hogy kizárhassa Kínát a globális bányászati ellátási láncból” – folytatódik a jelentés.
Az USA már most is szorosan együttműködik szövetségeseivel ebben a kérdésben, hiszen a nyersanyagokban gazdag Ausztráliával és Kanadával megállapodást írt alá a kritikus ásványi nyersanyagellátásról.
Idén Ausztrália – Kína után a legnagyobb ritkaföldfém-beszállító – ad otthont a Négyek első tiszta energiaellátási láncról szóló csúcstalálkozójának, amelyen az USA, Japán és India is részt vesz.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök szerint a csúcstalálkozó célja, hogy kidolgozzon egy ütemtervet a Kína mentes ellátási láncok kiépítésére az indo-csendes-óceáni térségben.
Peking szerint ez a találkozó egy ellene irányuló elszigetelési stratégiát szül majd.
Borítókép: MTI szerkesztett
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
A Jelenések könyvében tűnik föl a „napba öltözött asszony” alakja. A csíksomlyói Mária-tisztelet évszázadok óta nagy népszerűségnek örvend.
Ilyés Laura Vanda : Ez a pillanat megér pár örömkönnyet!
