A nemzetközi helyzet fokozódik az orosz-ukrán határon is. Az oroszok csapatokat gyűjtöttek, ráncigálják Európát a gázzal, és csak kivárnak, hogy Ukrajna magától belepottyanjon az ölükbe. A határon várakozó százezres haderő akár a nyílt beavatkozást is sejteti, amire Nyugat nem valószínű, hogy katonai erővel válaszolna. Maradnak a szankciókkal való fenyegetés, köztük az egyik legerősebb, Oroszország elzárása a globális SWIFT fizetési rendszertől. Kényelmesebb, mint katonákat bevetni, de mindez könnyen vissza is üthet.
A SWIFT fizetési rendszerre 200 ország van rákapcsolódva és a hálózaton belül 11 ezer bank hajtja végre a határon átnyúló utalásaikat. A mezei polgár a számlanyitáskor a bank BIC kódjával találkozik, amit a bankja a SWIFT rendszerétől kapott. A rendszer elsősorban egy biztosított kommunikációs platform, amelyen keresztül a bankok az átutalásokhoz és egyéb üzletekhez kötött információkat cserélik. A rendszert az 1970-es években kezdték el használni, előtte a bankok távírón keresztül kommunikáltak.
Persze kérdés, hogy milyen mélységű lenne a korlátozás, csak bizonyos típusú ügyleteket akadályoznának, vagy a kliensek egyes csoportjának, esetleg néhány banknak az ügyleteit.
Ezt az orosz kliensek azzal tudnák kijátszani, ha külföldön nyitnának számlát, illetve a bankkártyákkal, mivel ezek nincsenek a SWIFT rendszerre kötve.
Persze nem olyan egyszerű egy országot lekapcsolni a rendszerről - írta az Economist. Elvileg, a belgiumi székhelyű bankszövetség politikailag semleges, a benne lévő bankok a tulajdonosai. Egy 25 tagú igazgatótanács vezeti, ahol aktuálisan az egyik tag orosz. Mind a G10 országainak jegybankjai, mind az Európai Központi Bank felügyelik a szervezetet. Ezenkívül nem az amerikai, hanem a belga és az európai jog hatálya alá tartozik.
Főleg az európai országok ápolnak erős kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal, amely az EU ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere. A gázszállítás több mint egyharmada Oroszországból érkezik Európába. Ha az európai vállalatoknak más módokat kellene keresniük pénzügyi kötelezettségeik teljesítésére, az szintén költséges lenne számukra.
Azért van precedens a lekapcsolásra. 2018-ban, hiába a komoly európai ellenállásnak, Amerikának sikerült rákényszerítenie a SWIFT-et, hogy lekösse az iráni bankokat a rendszerről. Amerika valószínűleg ismét megpróbálná. A meggyőző erejét azzal a fenyegetéssel is fokozhatná, hogy kivonná saját bankjait a SWIFT-ből. Az is benne van az eszköztárukban, hogy hatalmukba veszik a hálózat számára létfontosságú infrastruktúrákat, például a virginiai adatközpontot. 2020-ban hasonló fenyegetésekkel kényszerítette a SITA-t, a svájci székhelyű globális légitársaságok hálózatát, hogy fuvarozóik ne repüljenek az amerikai szankciókkal sújtott országokba.
Először is, ártani ártana, de nem bénítaná meg Oroszországot. Másodszor költségeket róna a Nyugatra. Harmadszor, hosszú távon kontraproduktív lenne - foglalja össze az Economist.
Amennyiben Oroszországot kizárnák, akkor tőkekiáramlásra számíthatnának, illetve elkezdenének menekülni a külföldi finanszírozású cégek és bankok.
Moszkva számára a SWIFT nélküli forgatókönyv nem új. Tulajdonképp 2014 óta készülnek erre az oroszok, amikor Amerika először vetette fel a hálózatról való leválasztás ötletét, hogy megbüntesse a Krím megszállásáért.
Az orosz bankok és külföldi partnereik valószínűleg más kommunikációs eszközök, például telex, telefont, e-mail használatára kényszerülnének. A tranzakciók tömegesen vándorolnának át az SPFS-re (System for Transfer of Financial Messages), a SWIFT orosz alternatívájára. Bár ez közel sem annyira elterjedt és kifinomult, de még mindig használható lenne. Néhány száz tagja már van, elsősorban a volt szovjet blokk bankjai. Bár fájdalmas hatással volna a nemzetközi kereskedelemre és a gazdaságra, de az oroszok kezelni tudnák a Swift-től való elszakadást. És idővel az SPFS-be való befektetésekkel gyorsabbá tehetnék a rendszert.
A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy
Oroszország márpedig legalább kétszer akkora, mint bármely olyan gazdaság, amelyet eddig Amerika embargó alá vont.
Bármilyen oroszországi zavar átterjedne a vele üzleti kapcsolatban lévő országokra. Például az EU-ra, márpedig az európai bankoknak 56 milliárd dollár értékű követelésük van az orosz kliensekkel szemben.
Iránnak 2018-ban gyenge volt, de Oroszország válaszképp közvetett kárt is tudna okozni, hiszen ők adják Európa gázellátásának 35%-át, és adnak otthont 310 milliárd euró (350 milliárd dollár) uniós eszköznek.
Jelenleg a dollár dominanciájának és a globális elszámolási rendszerekben betöltött kiemelkedő szerepének köszönhetően uralja a nemzetközi pénzügyeket. Sok ország, amelynek törékeny vagy visszás a kapcsolata Amerikával, keresi az alternatívákat a SWIFT helyett, sőt még Európa is megkétszerezheti erőfeszítéseit egy függetlenebb fizetési hálózat kialakítására.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy
Kína 2015 óta építgeti fizetési rendszerét. A hálózatában már számos nagy külföldi bank jelentkezett be tagként, és az adatokat kínai és angol nyelven tudják továbbítani. Bár a napi átlagos 310 milliárd jüanos (50 milliárd dollár) tranzakciós volumene jóval elmarad a SWIFT napi 400 milliárdjától, viszont látni kell, hogy ez a volumen az elmúlt évben csaknem megduplázódott. Ha tovább tudnak növekedni, akkor akár Amerika pénzügyi dominanciája is veszélybe kerülhet.
Vannak azért más fegyverek is a gazdasági hadviselésben. Amerika például feketelistára teheti a nagy orosz pénzintézeteket, megtiltva saját bankjainak, hogy kapcsolatba lépjenek velük. Ez valószínűleg ugyanolyan hatással lenne Oroszországra, mint a SWIFT- től való lekapcsolás, anélkül, hogy túlzottan aláásná a globális pénzügyi architektúrát.
Azonban továbbra is fennáll az orosz visszacsapás veszélye.
(Címlapfotó:MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat)
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Szergej Lavrov szerint a vezetők megfelelő előkészítés után találkozhatnak.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
