Az IMF év végén közzétett COFER adatai szerint az amerikai dollárban denominált devizatartalékok globális részesedése 59,15%-ra csökkent a harmadik negyedévben a második negyedévi 59,23%-ról. Ez az elmúlt négy negyedévben 26 éves mélyponton mozog. A dollárban denominált devizatartalékok közé számolják a kincstári értékpapírokat, amerikai vállalati kötvényeket, amerikai jelzálog-fedezetű értékpapírokat és egyéb USD-ben denominált eszközöket, amelyeket külföldi központi bankok tartanak.
– írta a Wolfstreet.com az egyik összeállításában
1977-ben, amikor tombolt az infláció az Egyesült Államokban, a dollár részesedése 85% volt. Amikor úgy tűnt, hogy a Fed nem tesz semmit az infláció ellen, amely azzal fenyegetett, hogy kicsúszik az irányítása alól, a külföldi központi bankok elkezdték kiüríteni az amerikai dollásban denominált eszközöket, és a dollár részesedése összeomlott.
A dollár részesedésének zuhanása 1991-ben érte el mélypontját, miután az 1980-as évek elején bevezetett inflációt leszorító lépések az infláció mérséklődését eredményezte. Ahogy nőtt a bizalom abban, hogy a Fed többé-kevésbé kordában fogja tartani az inflációt, a dollár részesedése 25 százalékponttal emelkedett egészen 2000-ig, amikor megérkezett az euró.
A globális devizatartalékok nem tartalmazzák a központi bank által a saját pénznemében tartott eszközöket, például a Fed dollárban denominált eszközeit, az EKB euróban denominált eszközeit vagy a Japán jegybank jenben denominált állományát.
Az USA-dollár és más valuták közötti árfolyamok befolyásolhatják a nem dolláralapú tartalékok dollárértékét. Így például a Kínában lévő euróban denominált kötvények értékét USD-ban fejezik ki, hogy összeegyeztethető legyen az összes többi birtoklásával. Minden, nem dollárban denominált állomány USD-ben van kifejezve, így a nem dolláralapú eszközök dollár-bejegyzései is az árfolyammal együtt mozognak.
A főbb devizapárok árfolyamai azonban figyelemreméltóan stabilak voltak az elmúlt több mint két évtizedben, a köztes kilengések ellenére, amint azt a dollárindex (DXY) mutatja, amely most ismét ott van, ahol 1999-ben volt.
A visszaesés inkább annak köszönhető, hogy a központi bankok diverzifikáltak a dollárban denominált befektetésektől a nem dolláros befektetések felé. A Wolfstreet.com szakírója felveti, hogy
2022. január 1-jén ünnepelhették a 20. születésnapját az euro-bankjegyek bevezetésének. Az euró akkori bevezetése néhány országban óriási esemény volt, és évtizedekig tartott a felkészülés. Jelenleg az eurózóna 19 országot foglal magában, 340 millió lakossal.
mely versenytársa lehet a dollárnak, mint globális tartalékvalutának, mint kereskedelmi valutának és mint finanszírozási valutának.
Az euró megalakulásakor a korábban helyi valutában kibocsátott helyi deviza adósság- és részvényeszközöket euróban denominált eszközökké váltották át, majd euróban fizették ki a kuponkamatot és az osztalékot stb. Ezen eszközök euróra való váltásával, a német államkötvények és hasonlók jegybanki állományok is euróra váltódtak. Az euró tehát, mint tartalékvaluta nem a nulláról indult. Ott folytatta, ahol a tagok valutái abbahagyták.
De vitathatatlanul, az euró ma a második legnagyobb tartalékvaluta.
A jen, a harmadik legnagyobb tartalékvaluta 2015-től megugrott, és 2020 negyedik negyedévében már 6,0%-ot ért el. A Brexit körüli kavarodás ellenére a brit font (GBP), mint a negyedik legnagyobb tartalékvaluta részesedése nagyjából stabil maradt.
A kínai renminbi (RMB) részesedése babalépésekkel nőtt csak, és a harmadik negyedévben elérte a 2,66%-ot, ami kicsinek tűnik a kínai gazdaság globális kereskedelmi teljesítményéhez képest. Az IMF 2016 októberében hivatalos globális tartalékvalutává emelte a renminbit azáltal, hogy felvette a speciális lehívási jogokat támogató valutakosárba (SDR). De az RMB, bár kereskedelmi célokra szabadon konvertálható, még mindig nem konvertálható szabadon a kínai tőkeszámlákon. A központi bankok továbbra is érzékenyek rá.
Az USA-dollár domináns globális tartalékvaluta státusza lehetővé tette a hatalmas ikerdeficit kialakulását, amelyet teljes képében megmutat az Egyesült Államok kormányának a 30 billió dollárhoz közeli államadóssága, valamint az amerikai társaságok könyörtelen termelési kihelyezése, illetve az USA folyamatosan növekvő kereskedelmi hiánya.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Amiért nem bírálták el elég gyorsan a kérelmeiket.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
Meg is fogadtak egy tanácsot.
Az euróövezeti csatlakozás kérdése a 2028-as parlamenti választások egyik fontos témája lehet.
Elképesztő ütemben erősödött szerda reggel a forint, jó ideig azt lehetett várni, hogy újabb támaszokat tör át az árfolyam, de kora délutánra visszakorrigált a jegyzés.
Legutóbb 2024 januárjában volt erre példa.
Kedélyesen sétált be a miniszterelnök a Várkert Bazárba.
Akár 16 Celsius-fok is lehet.
