Miközben a világ kesereg az emelkedő energiaárak miatt, köztük az üzemanyagok árának megugrásán, az amerikai olajtársaságok nyeresége 174 milliárd dollárra nőtt az idei első háromnegyedévben. A Guardian arról számolt be, hogy a legnagyobb olajtársaságok miközben ellenálltak a termelés növelésére irányuló felszólításoknak, komoly osztalékot juttattak a részvényeseik számára.
Bár Amerika kesereg a soha nem látott gallononkénti 3,40 dolláros benzináron (ami nagyjából 293 forintot jelent literenként), Európából még mindig irigykedve tekintünk rájuk, de megértjük, hiszen ez az egy ével ezelőtti 2,1 dolláros árról emelkedett idáig.
A lap szerint az Exxonnak 6,75 milliárd dollár volt a nettó eredménye a harmadik negyedévben. Ez a legmagasabb profitja 2017 óta, miközben a bevétele 60 százalékkal ugrott az előző év azonos időszakához képest. A vállalat a nyersolaj árának emelkedésével magyarázta a nyereséget, csakúgy, mint a BP, amely 3,3 milliárd dolláros nyereséget ért el a harmadik negyedévben. „A nyersanyagárak emelkedése minden bizonnyal segített” – mondta Bernard Looney, a BP vezérigazgatója a befektetőknek a legfrissebb eredményjelentésben.
A Biden-adminisztráció arra figyelmeztetett, hogy az áremelések az alacsony jövedelműeket sújtják a legjobban. Eközben Biden két malom között őrlődik, hiszen olyan klímavédelmi intézkedéseket vezetne be, amelyek segítenék Amerikát, hogy eltávolodjon a fosszilis tüzelőanyagoktól, mindemelett rákényszerült, hogy 50 millió hordó olajat bocsásson ki a nemzeti stratégiai tartalékból, hogy segítse a költségek mérséklését.
Hiába volt a kormányzati felszólítás, az olaj- és gáztársaságok ez idáig csekély hajlandóságot mutattak a termelés felfuttatására, hogy csökkenjenek az árak. Az Accountable.US kormányfelügyeleti csoport új jelentése azzal vádolja őket, hogy „kihasználják a felduzzadt árakat, és útközben megnyomorítják az amerikai családokat”, és ez szintén a Covid-19 világjárvány következménye. Tehát azt is ajánlják a benzinkutakon háborgóknak, hogy a magas benzinárak mögött a gazdag olaj- és gázipari társaságok vezetőit kell keresniük, akik inkább a dollár milliárdokat érő hasznot helyezik az ármérséklés elé, hónapról hónapra.
Eközben az olajtársaságok a termelés bővítése ellentételezéseképp, új fúrási lehetőségeket szeretnének elérni a szövetségi kormánynál, de látható, hogy eléggé ellentmondásos a kialakult helyzet.
A feszültség oka az, hogy az előző években jelentős területekre szerezhettek koncessziós jogot a kitermelésre az amerikai olajvállalatok. Ez segített abban az Egyesült Államok vezető exportőrré váljon, és a belföldi beszállítás alacsonyan tartotta az árakat a befektetők nemtetszésére. Most úgymond nem kívánják elrontani a befektetők buliját.
Így teljesen jogos Jennifer Granholm, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere frusztrációja, aki kijelentette, hogy „az olaj- és gáztársaságok nem váltanak olyan gyorsan, ahogy azt a kereslet megkívánná”.
A környezetvédők dühösek a fúrás és a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó cégek terjeszkedését engedő kormányzati kísérletek miatt, és szintén elégedetlenek az éghajlattal kapcsolatos korábbi lépések miatt.
Joe Biden próbálkozott, hogy szüneteltesse az új fúrási engedélyek kiadását a szövetségi területeken. Ez persze nem tetszett az olaj- és gáziparnak, miközben volna lehetőségük a termelés bővítésére, hiszen az ágazat jelenleg 14 millió hektárnyi, már bérelt földterülettel bír, egyelőre kihasználatlanul. Logikusan a részvényeseknek sem érdeke, hogy most az aratás idején leverjék az árakat. Természetesen az olajipar is visszatámad, és azzal vádolja a Biden kormányzatot, hogy politikája „jelentősen gyengíti az Amerika energetikai jövőjébe való befektetések ösztönzését”,
A környezetvédők azt is az ágazat szemére vetik, hogy az olaj- és gázipar kulcsfontosságú előidézője a halálos légszennyezésnek. Érvelésük szerint évente közel 9 millióan haltak meg e miatt, ami háromszorosa a 2020-as Covid-19 világjárvány halálos áldozatainak.
Lavrov szerint ez válaszként történik majd a „kijevi rezsim” által az orosz területen élő békés lakosság és polgári célpontok ellen folytatott „terrorcselekményekre”.
A költségvetési hiány csökkentése, az inflációt mesterségesen lefojtó intézkedések kivezetése rövid távon gondot fog okozni.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Európai összevetésben is kiemelkedőek a magyar számok.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
Éves szinten bruttó százmillió forintot emésztett fel az automaták üzemeltetése.
A Tavaszi szél című dokumentumfilmet a húsvéti hétvégére ingyenesen elérhetővé tették a YouTube-on.
