A karbonsemlegesség melletti nyilatkozatok jól hangzanak, de ennél sok esetben nem történik több, már ami a vállalatokat illeti. Erre mutat rá egy friss ausztrál kutatás is, amely a szigetország legnagyobb vállalatait vizsgálva arra jutott, hogy bár legtöbben köztük ambiciózus célokat tűztek és jelentettek ki a klímavédelemmel kapcsolatban, a valóságban szinte semmit sem tesznek e célok eléréséért.
Ausztrália vállalati szektora az utóbbi időben határozott hangot adott az éghajlatváltozással kapcsolatos további fellépésnek: a hónap elején az Ausztrál Üzleti Tanács (BCA) – amely az ország 100 legnagyobb vállalatát képviseli – nyilvánossá tette, hogy támogatja a szövetségi kormányt, amely kötelezettséget vállal az üvegházhatású gázok kibocsátásának felére csökkentésére 2030-ra, és a nettó nulla kibocsátásra 2050-re, írja Renzo Mori Junior, a RMIT University kutatója a The Conversation hasábjain.
A közgazdász rámutat, hogy az ország üzleti tanácsa (BCA) nemrég tett közé egy jelentést, miszerint a hazai és nemzetközi vállalatok gyors tempóban fogadják el a nettó nulla és más ambiciózus dekarbonizációs célokat, ráadásul arra is kitér a szigetország vállalatait képviselő testület, hogy az ausztrál tőzsdén jegyzett 200 legjobban teljesítő vállalat – az ASX 200 – között a nettó nulla kötelezettségvállalások az elmúlt évben „több mint háromszorosára” nőttek, mintegy 50 vállalatra, ami az ASX 200 összesített értékének körülbelül felét teszi ki. Elvileg tehát ennyi cég elkötelezett a klímaharc mellett, de az RMIT Melbourne-i Egyetem legfrissebb kutatása arra is rámutat, hogy hosszú utat kell megtenni ahhoz, hogy kézzelfogható haladás bizonyítékai legyenek felmutathatók.
Ami azért is fontos, mert bár az Európai Unió a családokkal és a legkisebb fogyasztókkal fizettetné meg a klímaharc költségeit, kutatások szerint épp a középosztály az, akinek nem kellene bűnösnek éreznie magát és aki nem tehet túl sokat a klímaváltozás megállításához.
Tehetnének viszont a nagyvállalatok: mint a European Environmental Policy (IEEP) és a Stockholm Environment Institute (SEI) tanulmányából kiderül, 2030-ig a legvagyonosabb egy százalék karbonlábnyoma harmincszor nagyobb lesz, mint ami a felmelegedés emelésének 1,5 fokban való korlátozásához szükséges. Sőt, 2030-ra a világ leggazdagabb egy százaléka a globális széndioxid kibocsátás 16 százalékát adja majd (a leggazdagabb egy százalék által tulajdonolt cégeken és gazdasági aktivitásukon keresztül).
Ausztrália 150 legnagyobb állami vállalatának 2020-as éves jelentéseiben közzétett információk alapján az egyetem kutatása kimutatta: 17 vállalat számolt be arról, hogy elérte a szén-dioxid-semlegességet, míg 46-an nyilatkoztak arról, hogy kötelezettséget vállaltak vagy szándékoznak vállalni a nettó nulla kibocsátás elérésére.
A nettó nullára törekvő 46 vállalat közül 38 vállalta, hogy 2050-re eléri a nettó nullát, és közülük 15 bejelentette, hogy 2030-ig szén-dioxid-semlegessé kíván válni, míg további nyolc vállalat nem határozott meg határidőt.
Ez azt jelenti, hogy
mutat rá a kutatás eredményeire Mori.
Az ausztrál egyetem kutatása továbbá arra is fényt derít, hogy egyre több vállalat veszi figyelembe az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által kiadott fenntartható fejlődési célokat (SDGs).
Ahogyan azt Mori kiemeli, 2018-ban az ausztrál tőzsdén jegyzet legjobb 150 vállalatból mindössze 56 (37 százalék) említette a fenntartható fejlődési célokat éves jelentésében, míg 2019-re számuk 72-re (48 százalék), 2020-ra 94-re (62 százalék) növekedett.
Ennek ellenére a Melbourne-i székhelyű egyetem kutatása hangsúlyozza, hogy bár az érdeklődés növekedett a vállalati szférában,
Mindez, a fenntartható fejlődési célok teljesítménymutatóin is megjelenik, ugyanis az ezeket komolyan figyelembe vévő és a célokhoz igazító vállalatok száma 2018-ban kettőről (1,3 százalék), 2019-ben ötre (3,3 százalék), 2020-ban pedig 14-re (9,3 százalék) nőtt csak.
Az arány meglehetősen alacsony és Mori szerint rendszeres teljesítményméréseket kell végezni, ahogyan világos célokat és hatéridőket kell meghatározni, ha valóban szeretnénk valamit elérni a klímavédelemmel kapcsolatban, legalábbis vállalati szempontból.
A kutatás lényegében rámutat, hogy a vállalati kötelezettségvállalásokra vonatkozó nyilatkozatoknak igazából nincs értelme, hacsak ezeket a nyilatkozatokat nem támasztják alá bizonyítékokkal a tényleges előrehaladásról, azt pedig egyelőre nem igazán teszik a cégek.
(Címlap: MTI/Balogh Zoltán)
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
Az ausztrál cenzorokat zavarja az X-en megjelenő tartalmak.
Kihúzta a gyufát Szijjártó Péternél az ukrán elnök.
A tiszások biztos csettintenek, ha látják. Horváth K. József írása.
Rég kaptunk ilyen dicséretet.
A hibrid hadviselés lényege: nem tankokkal és frontvonalakkal indul a küzdelem, hanem félelemkeltéssel, bizonytalansággal és az infrastruktúra elleni rejtett fenyegetéssel.
Harmadszor is EP-elnököt csinálna Roberta Metsolából az EPP elnöke, hogy ne veszélyeztesse a székét.
Ezzel nem számolhatott az ukrán elnök.
