Sok a tapasztalt IT-s, de az utánpótlással gondok lehetnek a magyar informatikai szektorban, derült ki a kifejezetten a technológiai szektorban állásokat kínáló portál, a No Fluff Jobs legújabb nemzetközi kutatásából.
A 2014-ben Lengyelországban alapított vállalat Közép-Kelet Európa hat országában van jelen. A reprezentatív felmérést Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Ukrajnában végezték 4000 szakember megkérdezésével, közülük 800 volt magyar.
Az öt országot összehasonlítva a magyar IT szakemberek tanulnak tovább a legtöbben az érettségi után, 55,8 százalékuk főiskolát, 20,7 százalékuk egyetemet végzett, mondta a kutatás eredményeit ismertetve Bozsoki Ádám, a No Fluff Jobs country managere az állásportál szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette ugyanakkor, hogy alacsony, 8,9 százalék a 24 év alattiak aránya, Magyarország ebből a szempontból elmarad a térség körülbelül 20 százalékos átlagától.
Szlovákia és Magyarország a fizetések középmezőnyében helyezkedik el, mindkét országban az ágazatban dolgozók több mint 66 százaléka nettó 315 és 630 ezer forint közötti összegért dolgozik.
A teljes régióra jellemző, hogy a bejelentett, munkaszerződéses jogviszony a leggyakoribb. Magyarországon a legkiemelkedőbb a munkaszerződések aránya, az informatikusok 83,5 százaléka dolgozik ilyen formában. Csak Ukrajnában nem áll ez az első helyen a szerződéstípusok között, az ukrán informatikai szakemberek több mint 55 százaléka vállalkozó. Ez a foglalkoztatási forma népszerű Lengyelországban is, a tapasztaltabb szakemberek esetében.
A technológiai szektor magyar szakembereinek 73 százaléka nem tervez munkahelyváltást, és a csehek, valamint a szlovákok több mint 70 százaléka szintén nem szívesen változtatna munkahelyet.
A lengyelek és az ukránok ugyanakkor sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak a váltásra, a lengyel IT szakemberek 41, az ukránok 40 százaléka aktívan keres munkát, vagy sűrűn nézelődik az állásportálokon.
Az álláskeresés okai közül mindegyik vizsgált országban a legnyomósabb érv a túl alacsony fizetés volt, de sokan említették a személyes fejlődés lehetőségét és az új szakmai tapasztalatok keresését. Az okok közül a rossz munkahelyi légkört a magyarok jelölték meg legnagyobb arányban, több mint 25 százalékban.
Az IT szakemberek abban minden országban egyetértettek, hogy a külföldi munkavállalás elsődleges gátja az engedélyek beszerzése. A magyarok és a szlovákok különösen nagy arányban, csaknem 48 százalékban mondták visszatartó erőnek a családi-baráti kapcsolatokat is.
Bozsoki Ádám elmondta: nagy szükség van a piacon képzett IT szakemberekre, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt az eddigieknél is jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni. A magyar piacon különösen szűkösek a lehetőségek, Magyarországon körülbelül 80 ezer informatikai szakember dolgozik, és van mintegy 30 ezer betöltetlen állás, jelezte.
A No Fluff Jobs innovatív IT álláskeresési portál két éve működik Magyarországon, eddig több mint 500 cég hirdetéseire 30 ezer jelentkezés érkezett.
(MTI, címlap: MTI/Czeglédi Zsolt)
Életbe lépett a harmadik országból érkező munkavállalókra vonatkozó szabályok szigorítása. Noha a kormány nem küldi el azokat a vendégmunkásokat, akiket már idehoztak a magyarországi cégek, elkezdődött a nyomásgyakorlás.
Az üzleti modelljük, amely évtizedekig sikeres volt, ma már nem működik.
Ázsiába kutat munkaerő után Frank-Walter Steinmeier.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
Fontos tény, hogy hosszú évek óta nálunk az egyik legmagasabb a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya.
Az ukrán gazdasági miniszter szerint ezt kétféle módon lehet orvosolni: mozgósítani kell a belső tartalékot, valamint haza kell hívni külföldről az állampolgáraikat. Ukránokra van szükségük Ukrajnában – húzta alá.
Még több szereplő, még több konfliktus, de a frissesség részben elveszett.
A rekordalacsony vízállás miatt fél rakománnyal járnak a hajók.
