Hatalmas mennyiségű energiát igényel a bitcoin „bányászata”, derül ki egy friss kutatásból. Ezek után érdemes belegondolni, hogy valóban az autóipart kellene-e hibáztatni mindenért, hívja fel a figyelmet Várkonyi Gábor autópiaci szakértő.
Egyre több és több energiát használ fel a kriptovalutaipar a bitcoinok bányászatára, ugyanis a hálózat által fogyasztott teljes energiaigény már szeptemberre átlépte a 2020-as fogyasztási szintet, derül ki a Bloomberg által készített legfrissebb kutatásból.
Tavaly, a hálózat által a bitcoinok bányászatához felhasznált áramot 67 terawattóra (TWh) körülire becsülték és a Bloomberg jelentése szerint az idei fogyasztás már szeptemberre meghaladta ezt a határt – ráadásul 2021 végére úgy tűnik, hogy
A Bloomberg szerint ahogyan a bitcoin ára emelkedik, egyre több „bányász” csatlakozik a hálózathoz kevésbé energiahatékony gépekkel, ezáltal pedig rohamosan növekszik az energiafelhasználás.
Ezen kívül, a bitcoin bányászatához használt nagy mennyiségű villamosenergia egyre fontosabbá tette az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállást is, hiszen a bitcoin energiafogyasztása szorosan összefügg a bányászat során felmerülő pénzügyi költségekkel, valamint a bitcoin várható árpályájával, derül ki a Cambridge-i Egyetem Bitcoin villamosenergia-fogyasztási index felületéről.
Ahogyan az az intézet honlapján megjelenik az energiafogyasztással kapcsolatos gyakran feltett kérdések (FAQs) hasábjában, az emelkedő bitcoin árak és/vagy a csökkenő villamosenergia-költségek általában megnövekedett villamosenergia-fogyasztáshoz vezetnek, mivel ilyen esetben a kevésbé hatékony hardvereket visszaállítják a termelésbe.
A Bloomberg jelentésére reagálva Várkonyi Gábor autópiaci szakértő jelentett meg egy rövid cikket saját blogján, ahol kiemelte, hogy nem feltétlenül jó ötlet egy egész ország igényének megfelelő mennyiségű energiát felhasználni a bitcoin-ok „bányászatára”.
„Nem érzem esszenciálisan szükségesnek, hogy egy spekulációs eszközre pazaroljunk eszméletlen mennyiségű energiát”,
írja Várkonyi.
„Csak nem ciki ezek után az autóipar CO2 fogyasztását minden rossz gyökerének lefesteni?”
– teszi fel a kérdést. Ugyanis az autókkal rengeteg hasznos tevékenységet hajtunk végre, a munkábajárástól egészen a nyaralásig, „de szükségtelen módon toljuk a légkörbe a szén-dioxidot kriptobányászattal”, hangsúlyozza. „Persze, jöjjön a duma, hogy az majd zöld lesz”, teszi hozzá Várkonyi Gábor.
A szakértő írása végére érve, a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) egyik friss tanulmányát is közé teszi, miszerint a nagy „tech”-vállalatok a kibocsátásuk felét elrejtik.
(Címlap: MTI/EPA/EFE/Rodrigo Sura)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Nem várta meg az orosz elnök a következő uniós szankciót.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
Brüsszel nem szüntette meg az energia függőségét, csak az oroszokat cserélte amerikaiakra és arabokra.
Ukrajna leállította az egyik legfontosabb szállítási útvonalat, miközben a Közel-Keleten is nő a feszültség – a globális energiapiac pedig percek alatt reagál minden újabb konfliktusra.
Ez már kabaré.
Szijjártó Péter jött, látott és győzött.
Sokan az utolsó pillanatokban is gyűjtötték az ajánlásokat, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 500 aláírás.
Elsőként a Liverpool jutott be a legjobb nyolc közé az FA-kupában.
