Norvégia visszaszorítaná a kínai buszokat

Norvégia nemzetbiztonsági és ellátásbiztonsági megfontolások miatt szigorítaná a kínai autóbuszok közösségi közlekedésben való térnyerését, írja a Magyarbuszra hivatkozva a Világgazdaság. A tervezett közbeszerzési szabályok még a zéró emissziós előírások enyhítését is lehetővé tennék, ha másként nem biztosítható a közlekedési rendszer biztonságos működése.

A norvég közlekedési minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslata szerint a jövőben nagyobb szerepet kapna egy-egy jármű származási országa, a fedélzeti digitális rendszerekhez való hozzáférés, valamint az alkatrészellátás hosszú távú biztonsága.

A norvég buszpiacon az elmúlt években jelentősen nőtt az ilyen országokból származó járművek aránya. Míg 2018-ban szinte egyáltalán nem helyeztek forgalomba ilyen buszokat, 2024-ben már az új járművek 41, 2025-ben pedig 65 százaléka érkezett nem biztonsági együttműködő országból. A jelenlegi, több mint 12 600 járműből álló buszflotta mintegy ötöde ilyen hátterű.

A buszokat ráadásul a polgári védelmi rendszer részének tekintik, így rendkívüli helyzetben evakuálásra vagy katonai személyzet szállítására is használhatók.

A tervezett szabályozás ezért arra ösztönözné a közlekedési vállalatokat, hogy ne egyetlen beszállítótól függjenek, és flottájuk jelentős részét olyan országok gyártóitól szerezzék be, amelyekkel Norvégia biztonságpolitikai együttműködést folytat.

Ha megfelelő árú és mennyiségű elektromos busz nem állna rendelkezésre, kivételes esetekben még a zéró emissziós előírások alól is felmentést adhatnának. Ez azt jelentené, hogy bizonyos helyzetekben dízel- vagy biogázüzemű járművek beszerzése is lehetővé válhatna.

A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozza: nincs bizonyíték arra, hogy kínai gyártók szándékosan rosszindulatú beavatkozást hajtottak volna végre. A modern buszok adatkapcsolatai, távoli diagnosztikai rendszerei és vezeték nélküli szoftverfrissítései által jelentett kockázatok ráadásul nem kizárólag a kínai vagy elektromos járművekre jellemzőek.

A cél ezért nem egy egyszerű kínai busztilalom, hanem a technológiai és beszállítói függőség mérséklése.

Magyarországot is érintheti a norvég fordulat

A kínai vállalat 2017-ben nyitotta meg az üzemet, amelyben elektromos autóbuszokat gyártanak.

A komáromi gyár jelentős fejlesztés előtt áll: a BYD 75,7 millió eurós beruházással bővíti kapacitását, és a tervek szerint az elektromos buszok mellett teherautók gyártása is megkezdődik. Az éves termelési kapacitás 1250 járműre nőhet, miközben 620 új munkahely jöhet létre.

A komáromi üzemben készültek azok az új elektromos BYD-buszok is, amelyek Kaposváron álltak forgalomba.

A norvég szabályozás komáromi gyárra gyakorolt pontos hatása egyelőre nem ismert. A Magyarországon előállított buszok uniós gyártású járműnek minősülhetnek, ugyanakkor a márka, a technológia és számos kritikus alkatrész továbbra is kínai hátterű.

Norvégia ezért várhatóan a végleges szabályozás kialakításakor az uniós és nemzetközi kereskedelmi, illetve közbeszerzési kötelezettségeit is figyelembe veszi. Ez azt jelenti, hogy a komáromi gyártás önmagában nem feltétlenül zárná ki a BYD-t a norvég piacról.

Nyitókép forrása: Facebook