Miközben egyre nagyobb az igény egyes ércek iránt, Szerbiában a közösség ellenállása is nő, ugyanis a bányák kialakítása és a bányászat maga jelentős ökológiai következményekkel jár. A Világbank becslései szerint, az új energiához és a tiszta technológiához szükséges ércek értéke három-ötszörösére nő majd.
A zöld jövő, az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése, valamint az elektromos járművek fejlesztése érdekében be kell látnunk, a kritikus fontosságú nyersanyagok (CMR) kiaknázására van szükség, hiszen azok határozzák meg az emberiség és a Föld jövőjét, azok jelentik az alacsony széndioxid-kibocsátású energiára való áttérést, hangzott el Belgrádban, Szerbia bányászati kincseinek nemzetközi konferenciáján.
Giles Norman, Kanada belgrádi nagykövete a konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy országa az Amerikai Egyesült Államokkal és az Európai Unióval való partnerségben kész arra, hogy vezető pozícióba lépjen a kritikus fontosságú nyersanyagok bányászata terén. Reményét fejezte ki, hogy Szerbia is felismeri a környezetvédelem fenntarthatóságának fontosságát, hiszen ez jól fizetett munkahelyeket teremt majd az országban, miközben a nyersanyagellátás lánca is bezárulhat.
Annika Ben David, Svédország belgrádi nagykövete ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia, illetve a Nyugat-Balkán sem használja ki a saját bányászati adottságait. Rámutatott, miután Svédország gazdag ércekben, vagyis bányászati nemzetnek nevezheti magát, amely a biztonságos bányászat mellett kötelezte el magát – mellőzi a fosszilis nyersanyagok használatát –, jelentős lépéseket tett a törvényalkotás és a fejlesztések terén. Felajánlotta országa segítségét a bányászat terén Szerbiának, hogy az biztonságosan használhassa fel természetes adottságait.
Zorana Mihajlović, szerb bányászati és energetikai miniszter a nemzetközi konferencián rámutatott arra, hogy minisztériuma álláspontja szerint a bányászati kincsek kiaknázását csakis a környezetvédelmi követelményekkel összhangban lehet véghezvinni.
– hangsúlyozta a tárcavezető. Hozzátette, miután tisztában vagyunk azzal, hogy az ország olyan nyersanyagokkal is rendelkezik, amire a világban szükség van, kötelessége az államnak azt feltárni, illetve használni adottságait.
Vesna Prodanović, a Rio Sava Exploration főigazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ma a bányászati projekteknek nem csak a műszaki követelményekkel és kockázatokkal kell megbirkózniuk, hanem a lakosság ellenállásával is.
Kiemelte, természetes hogy a polgárok aggódnak a saját környezetükért, illetve számos olyan szervezet van, amely a környezetvédelemért küzd, éppen ezért fontosnak tartja a párbeszédet a Jadar-bánya kialakításában érdekelt Rio Tinto angol-ausztrál bányaipari óriásvállalat, a lakosság és a környezetvédelmi szervezetek között.
Szavai szerint a Rio Tinto tervei között szerepel, hogy tevékenysége során csökkentse a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, így a vállalat stratégiái között szerepel, hogy 2050-re nullára csökkentse a szén-dioxid kibocsájtást, vagyis 7,5 milliárd dollárt (6,63 milliárd eurót) szeretne beruházni a folyamatok dekarbonizációjába.
Korábbi bejelentések szerint az angol-ausztrál bányaipari vállalat a lítiumot tartalmazó szerbiai jadarit ásvány kiaknázása érdekében, 2021 végéig 450 millió dollárt (398 millió eurót) fektetnek a földtani vizsgálatok, a megvalósíthatósági tanulmány és a projektum előkészítésének költségeibe.
A Rio Tinto már évek óta jelen van a helyi lakosság életében, társadalmi felelősségvállalás címén 2004 óta több millió dinárt adományozott már a helyi iskolának, a helyi közösségnek, az egészségháznak és a loznicai kultúrközpontnak, sőt ők támogatják a Paulje területén található régészeti kutatásokat is.
A CINS-nek maguk a Rio Tinto képviselői mondták el, hogy
Stefan Janković, a vállalat képviseletében rámutatott, hogy a lítium-bányához szükséges 250 hektárnak 40 százaléka már a tulajdonukban van, és vannak olyanok ingatlantulajdonosok is, akikkel aláírták a vásárlási előszerződést is.
Nemrégiben a CINS Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ foglalkozott a tervezett bánya környéki ingatlanok felvásárlásával, és rámutattak, hogy a bányaipari vállalat jóval az érték feletti árat fizet az ingatlanokért. Például egy 15.000 eurós ingatlanért 80 ezer eurót is fizettek. Vagyis a házak négyzetméterét, az ingatlan állapotától függetlenül 450 euróért is el tudták adni a tulajdonosok, sőt a segédépületek, vagyis a garázs, az ólak, a tározók négyzetméteréért 200 eurót is számolhattak. Külön fizettek a kerítésért, a kapuért, a járdáért az udvarban, illetve az ingatlan eladását 5.000 euróval ajándékozták meg, ha pedig a tulajdonos 3 hónapon belül kiköltött az ingatlanából, további díjazást számolnak fel neki. A költözésben is segítettek és az új otthon megvásárlásához ingatlanügynökséget is ajánlottak.
(Címlapkép: MTI/EPA/Martin Divisek)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Egyetlen járat sem indul se oda, se vissza.
Szijjártó Péter bejelentette.
Elindult a teherforgalom a magyar és a szerb főváros között, amely márciustól személyszállítással is kibővül majd.
Magyarország és Szerbia felgyorsítja a két ország közötti kőolajvezeték építésének munkálatait.
A gyanú szerint a támadást nemcsak Aleksandar Vučić és családja, hanem a belügyminisztérium tagjai ellen is tervezték.
A Sírásók felgyújtották a stadiont.
Sokan az utolsó pillanatokban is gyűjtötték az ajánlásokat, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 500 aláírás.
Elsőként a Liverpool jutott be a legjobb nyolc közé az FA-kupában.
