„Drámai számok látszanak a statisztikai hivatal migrációs jelentéséből. Budapestről tavaly több, mint 84 ezer ember költözött el, a fővárosba máshonnan beköltözőkkel együtt is 16 ezerrel csökkent a város lakossága - ez olyan, mintha Soroksár, Budapest XXIII. kerülete lakosságának 70%-a tűnt volna el a városból” – írja Balogh a Facebookon, hozzátéve, hogy „a kiköltözők közel fele, 38 ezer fő nem ment messzire, Pest megyében talált új otthont. A kiköltözés önmagában nem jelentene gondot, de az agglomeráció hízása sajátos folyamat: a kiköltözők túlnyomó többsége továbbra is Budapestre jár dolgozni, tanulni, a főváros szolgáltatásait veszik igénybe, hiszen az agglomerációs települések nincsenek felkészülve ekkora roham kiszolgálására.”
Balog úgy véli, hogy „a kiköltözési folyamat társadalmi szinten mindenkinek okoz problémákat: a környező településeken úgy nő a zsúfoltság, hogy a városok nincsenek felkészülve ennek kezelésére, a Budapestre irányuló ingázás egyre több szmogot és torlódást jelent a Budapesten élőknek, miközben az ingázók is egyre nehezebben közlekednek nap mint nap. Ez a folyamat nem magától történik, hiszen a kormány lakáspolitikája fűti az agglomerációs kiköltözést, ráadásul az elmúlt évtized autó- és betonpárti városfejlesztése sem tette vonzóbbá Budapestet. Az elővárosi vasútfejlesztés fontos, de önmagában csak szépségtapasz a kiköltözés problémájára. Még a kormány is azzal számol, hogy a vasútfejlesztés csak kiszolgálja a kiköltözők igényét, és valójában több ezer milliárd forint elköltése után is csak több ingázó autó jár majd Budapestre, mint most.”