Visszatessékelné a fővárosba a kiköltöző tömegeket Karácsony várostervezője

„Drámai számok látszanak a statisztikai hivatal migrációs jelentéséből. Budapestről tavaly több, mint 84 ezer ember költözött el, a fővárosba máshonnan beköltözőkkel együtt is 16 ezerrel csökkent a város lakossága - ez olyan, mintha Soroksár, Budapest XXIII. kerülete lakosságának 70%-a tűnt volna el a városból” – írja Balogh a Facebookon, hozzátéve, hogy „a kiköltözők közel fele, 38 ezer fő nem ment messzire, Pest megyében talált új otthont. A kiköltözés önmagában nem jelentene gondot, de az agglomeráció hízása sajátos folyamat: a kiköltözők túlnyomó többsége továbbra is Budapestre jár dolgozni, tanulni, a főváros szolgáltatásait veszik igénybe, hiszen az agglomerációs települések nincsenek felkészülve ekkora roham kiszolgálására.”

Balog úgy véli, hogy „a kiköltözési folyamat társadalmi szinten mindenkinek okoz problémákat: a környező településeken úgy nő a zsúfoltság, hogy a városok nincsenek felkészülve ennek kezelésére, a Budapestre irányuló ingázás egyre több szmogot és torlódást jelent a Budapesten élőknek, miközben az ingázók is egyre nehezebben közlekednek nap mint nap. Ez a folyamat nem magától történik, hiszen a kormány lakáspolitikája fűti az agglomerációs kiköltözést, ráadásul az elmúlt évtized autó- és betonpárti városfejlesztése sem tette vonzóbbá Budapestet. Az elővárosi vasútfejlesztés fontos, de önmagában csak szépségtapasz a kiköltözés problémájára. Még a kormány is azzal számol, hogy a vasútfejlesztés csak kiszolgálja a kiköltözők igényét, és valójában több ezer milliárd forint elköltése után is csak több ingázó autó jár majd Budapestre, mint most.”

Balogh szerint a feladat nem kiszolgálni ezt a folyamatot, hanem megállítani és megfordítani. „Erről szól Budapest városfejlesztési stratégiája, az Otthon Budapesten. A célja az, hogy széles körben megfizethető lakhatás biztosításával, valamint a város élhetőségének növelésével, tiszta levegővel, több zölddel csábítsuk az embereket Budapestre. Csak és kizárólag a kiköltözési hullám megállításával kezelhető az az egyre nagyobb válság, amit mindannyian érzékelünk dugók, szmog, kevesebb zöld és balesetek formájában” – zárja gondolatait a várostervező aktivista, aki szerint véletlenül sem enyhítheti a problémákat, ha az emberek kiköltöznek a városból és egy jelentős részük otthonról dolgozik, vagy már csak alkalmanként jár a fővárosba. Nem említi az agglomerációs települések gazdaságainak fejlesztését, az agglomeráció megtartó erejét sem, amit szintén érdemes lehet javítani a valódi, hosszú távú megoldás érdekében.