Új korszak kezdődik a kamatemeléssel: egyre nagyobb lesz a magyar államadósság kamatterhe

Nagy Márton szerint a fiskális politika aktív és ösztönző, míg a monetáris politika csak félig aktív, nem szigorít, hanem szigorítgat.

Erős ösztönző előtt áll az ország, 2021 utolsó negyedévében és 2022 első negyedévében a GDP 15 százaléka feletti költségvetési kiáramlás várható a már bejelentett intézkedések alapján – hívta fel a figyelmet.

A miniszterelnök főtanácsadója szerint a kiadásokra megvan a fedezet, szeptember végén 2010 óta nem látott összeg, 4500 milliárd forint állt rendelkezésre az állam számláján. Ebből finanszírozható egyebek mellett az szja-visszatérítés, a fegyverpénz, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, az ágazati béremelések, a munkáltatói járulékcsökkentés, a kieső uniós források, az otthonfelújítási programok.

A növekedés több mint 50 százalékát a jegybank adta 2013 és 2019 között, amikor monetáris dominancia volt megfigyelhető az országban. Ezzel szemben 2021-2022-ben a fiskális politika az uniós programokkal együtt a GDP-bővülés 60-70 százalékáért felelős – húzta alá a jegybank volt alelnöke.

A szakember szerint a fiskális és a monetáris politika irányítói a jelenlegi világpiaci környezetben nincsenek könnyű helyzetben, a kockázatok megnehezítik a döntéshozatalt és a tisztán látást. Feltételezéseket kell tenni arról, hogy mennyire lesz tartós az energiaárak megugrása, a chiphiány, a munkaerőhiány egyes szakmákban, mikor lesz képes a kínálat a kereslet növekedéséhez alkalmazkodni. Kevésbé valószínű forgatókönyv, de felmerül a stagfláció kockázata is, amikor a magas infláció alacsony növekedéssel párosul – jelezte.

Nagy Márton ugyanakkor figyelmeztetett, hogy vége az alacsony kamatok és a pénzbőség időszakának, és fel kell készülni arra, hogy az államadósság mostani 1000 milliárd forintos kamatterhe fokozatosan növekszik, 100-200 milliárd forinttal már jövőre több lesz.

(MTI)