„Az a célunk, hogy a világ ipari termelését meghatározó technológiai trendek Magyarországon ne csak megjelenjenek, a fejlesztés és a gyártás is itt valósuljon meg, hogy mindez a magyar gazdaságot szolgálja” – jelentette ki Palkovics László Zalaegerszegen, a GreenTech 2021 Zöld Energia és Fenntarthatóság Szakkiállítás, Konferencia második napján.
Palkovics László arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság következő évtizedét meghatározó területeken kiemelt jelentősége van a zöld technológiáknak. A miniszter azt is hozzátette, hogy több, zöld megoldást támogató pályázatot is hirdettek, amellyel elsősorban az energiatárolásra és a karbonkibocsátás minimalizálására keresnek megoldást.
Miért nem egyszerű a hidrogén tárolása?
A hidrogén tárolása különösen nehéz, mivel megfelelő körülmények között – cseppfolyós állapotban, magas nyomáson tárolva – is négyszer nagyobb a térfogata a benzin térfogatánál, ezért a tárolása sok helyet igényel. Az atomok mérete rendkívül kicsi, ezért bizonyos anyagokon könnyen átjuthat, ezért megfelelő anyagból készült, szigetelt tartályokra van szükség. A hidrogén tárolását tovább nehezíti, hogy robbanásveszélyes, hiszen oxigénnel keveredve durranógáz keletkezik, ezért oxigéntől gondosan elzárt helyen tárolandó.
Ennek ellenére miért válasszunk szürke helyett zöldet?
A hidrogén erényei közé tartozik a hatékony és korlátlan energiatárolás. Ez nem mondható el a manapság leggyakrabban használt lítiumion-akkumulátorról, amelynek tárolókapacitása alacsony, az előállításához szükséges anyagok – lítium, kobalt, grafit, nikkel – pedig végesek. Ezért célszerűbb választás a fenntarthatóbb alternatíva, a hidrogén.
Magyarországon a jövő évtől kezdve a – 25 ezer lakosszámot meghaladó – városokban már csak karbonsemleges buszok állíthatók forgalomba. A közlekedés zöldítésnek következő lépcsőfoka a vasútfejlesztés, a magyar kormány célja a vasúti ipar újjáépítése. Palkovics László kijelentette, hogy a következő nyolc évben Magyarország mintegy kétezermilliárd forintot fordít majd vasúti járművekre – olvasható a Napi.hu oldalán.
A miniszter szerint a közlekedésen kívül az acélgyártás környezetterhelése is jelentős, ezért – ahhoz, hogy a magyar acélipar megőrizze versenyképességét – fontosak a zöld megoldások ebben az iparágban is.
Az EU hidrogén-stratégiája
A Makronóm egy korábbi cikke szerint az EU pozitívan tekint a hidrogénre, elsősorban arra, amelynek előállításához megújuló energiaforrásokat használnak. „Az a stratégiai terv, hogy 2020 és 2024 között 6GW teljesítményű elektrolizátort helyeznének üzembe, amely egymillió tonna hidrogént állítana elő, természetesen megújuló energiaforrásokból. Egyben megkezdődne a hidrogén felhasználása a vegyiparban, és más területeken, akár a közlekedésben. 2025 és 2030 között a hidrogén már az energetikai rendszer részévé válna, ez elektrolizátorok teljesítményét 40 GW-ra emelnék, amely 10 millió tonna hidrogént tudna előállítani. A harmadik fázisban, 2050-re a hidrogén már elterjedne EU-szerte, a nehezen vagy csak nagyon költségesen CO2-mentesíthető ágazatokban is” – írja Matus Tibor vendégszerzőnk.
Borítókép: MTI/EPA/David Hecker
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Zavarja őket, hogy a tulajdonosok és a menedzsment nem érintettek a megszorításokban.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
A bukfenckirály megint nagyot alakított.
