A cikke szerint Lengyelország és Magyarország jelentős fejlettségi különbséggel érkezett el a rendszerváltoztatáshoz. A lengyeleknél az egy főre eső fejlettség az EU-átlagához képest 39,6 százalék volt, a becsült magyar adat ugyanebben az időben 56,9 százalék. 1990-ben tehát a magyar gazdaság még mintegy 17 százalékkal közelebb volt az EU-átlagához, mint a lengyel. 2020-ra azonban a lengyelek 36,5 százalékkal közelítettek az EU-átlaghoz, Magyarország viszont csak 17,1 százalékkal, így
a lengyel felzárkózás közel kétszeres sebességet ért el Magyarországhoz képest.
2019-re, a Covid-19 betörése előtti évre Magyarország visszaelőzte a lengyel gazdaságot, 2020-ban ellenben a járvány által kiváltott válságot jobban kezelte Lengyelország. A lengyel 2,7 százalékos visszaesésnél nagyobb, közel 5 százalékos magyar veszteség miatt 2020 végére újból a lengyelek vezettek. 2021 második felére mindkét gazdaság kilábalt a válságból, és elérte a válság előtti GDP szintjét, de a 2020-ban elért lengyel előny fennmaradt: ma ők vezetnek, mutat rá írásában a jegybankelnök.
A két ország mérete, népessége és gazdasági ereje nagyságrendi eltéréseket mutat, mégis igen sok hasonlóság található a lengyel és a magyar modell között. Ezek közé sorolta, hogy
mindkét gazdaság sikeres felzárkózást hajt végre, ami az ipari, ezen belül a feldolgozóipari exportra épül.