Míg nyugaton ez nemhogy heti, de napi átlag egy fiatal életében, mely során vagy ő játszik az online videójátékokkal, vagy az élő közvetítést nézi a játékokról a streaming platformokon, addig Kínában drasztikusan korlátozták az erre szánható időt.
Az eddig is szigorú szabályozást még feszesebb keretek közé állították, melyet egy arcfelismerő rendszerrel terveznek biztosítani. A felhasználóknak a személyazonosító okmányukat kell csatolniuk az online fiókukhoz, mely nem csak heti limitet, de napi idősávot is meghatároz felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Az ilyen tolakodó szabályozás sok országban elfogadhatatlan lenne.
A korlátozás bevezetése mellett kiderült, hogy Kína már évek óta tiltja a játékkonzolok importját az országba
– írta Rory Cellan-Jones az angol cikkben.
Az összes ilyen jellegű intézkedéssel céljuk az, hogy megvédjék a fiatalokat a káros tartalmaktól és magatartástól. Az egyre népszerűbb e-sportok azonban problémát jelenthetnek a rendszerben, ugyanis az e-sport egy hivatalosan elfogadott sportág lett, így a versenyekre felkészítő „edzés” is szükséges ilyen értelemben.
Eközben nyugaton egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az online streaming platformok, melyek komoly pénzügyi potenciált is rejtegetnek. Az egyik legkedveltebb felület az Amazon által piacra dobott Twitch, mely a YouTube jelentős versenytársának bizonyul.
Mivel a nézők tábora folyamatosan bővül, akik egyre nagyobb lelkesedéssel követik az online eseményeket, így a streaming platformok várhatóan egyre több és hosszabb hirdetésekkel fogják félbeszakítani az adásokat – hiszen megtehetik. Ezek után pedig senkinek nem lesz érdeke nyugaton, hogy Kínához hasonlóan visszaszorítsák a felhasználók online eltöltött idejét.
A cikk szerzője Blősz Dalma