Hosszú hetekig tartó alkudozás eredményeképpen több részletben interjút adott a BBC brit közszolgálati médiának egy Dél-Koreában élő, szökevény észak-koreai hírszerző tábornok, és felfedte a phenjani vezetés hírszerzési hadviselésének és legsötétebb üzelmeinek egyes részleteit. Az interjú hétfőn jelent meg.
A BBC szerint ez volt az első eset, hogy egy ilyen magas rangú, volt észak-koreai katonai tisztségviselő interjút adott egy jelentős műsorszolgáltató médiumnak. Megjegyezte, hogy nem tudja független forrásból ellenőrizni a férfi állításainak igazságtartalmát, de személyazonosságára vonatkozóan talált megerősítő bizonyítékokat.
Az interjúban Kim Kuk Szongnak nevezett férfi 30 éven szolgálta az észak-korai hírszerzést annak különböző szervezeteiben, és eljutott a legmagasabb tisztségekig. A kommunista rendszert hűségesen kiszolgáló, legvörösebb vörösként jellemezte magát. De mint mondta, volt hazájában a magas beosztás és a hűség sem garancia arra, hogy az ember biztonságban legyen. Akkor döbbent rá, hogy családjával együtt el kell szöknie Észak-Koreából, amikor annak fiatal vezetője, Kim Dzsong Un 2013-ban kivégeztette saját nagybátyját, Csang Szong Teket, mert elterjedt az a híresztelés, hogy amikor már apja, Kim Dzsong Il rossz egészségi állapota miatt nem tudta ellátni az ország vezetését, Csang volt a tényleges vezető. A tábornok ugyanis azt gondolta, hogy Csang Szong Teket csak száműzni fogja vidékre Kim Dzsong Un.
Kim Kuk Szong szerint az észak-koreai vezetés mindig kétségbeesetten kereste az eszközeit annak, hogy a lehető legtöbb készpénzre tegyen szert: több laboratóriumban kábítószert állíttat elő külföldi értékesítés céljára, és illegálisan fegyvert ad el különböző közel-keleti és afrikai országoknak. A tábornok beszélt arról, hogy milyen stratégia áll a Dél-Korea elleni katonai támadások mögött, hogy konkrétan ő kinek a meggyilkolását irányította, és azt állította, hogy
Észak-Koreában a terrorizmus a legfelsőbb vezető méltósága megvédésének, a lojalitásnak a politikai eszköze, jelentette ki Kim Kuk Szong.
A tábornok arra a kérdésre, hogy miért vállalta az interjút, azt válaszolta: mostanra ez maradt az egyetlen, amit kötelességből meg kell tennie. Mostantól aktívabban dolgozom azon, hogy északi honfitársaim egyszer kiszabaduljanak a diktatúra szorításából, tette hozzá.
Mint mondta, több mint 30 ezer észak-koreai szökevény él Dél-Koreában, és eddig közülük csak néhány volt hajlandó beszélni a médiának. Minél magasabb tisztséget töltöttek be volt hazájukban, annál nagyobb kockázatot vállalnak magukkal és családtagjaikkal kapcsolatban, ha beszélnek.
(MTI, címlap: MTI/EPA/Fazry Ismail)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
Zelenszkij a közösségi oldalán figyelmeztetett.
Budapesten, a Fiumei úti sírkertben búcsúztatták a színészt.
