A Budapesti Értéktőzsdén, a prémium kategóriában jegyzett Masterplast Nyrt. megvette a Németországban működő üzeme 50 százalékát, így 100 százalékban a tulajdonába került – közölte a társaság szerdán az MTI-vel.
Közleményükben jelezték, hogy az üzletrész adásvételre az eredetileg tervezettnél korábban, a 2023-ra ütemezett kivásárlási opció feltételeinek módosításával, a társaság számára kedvezőbb feltételekkel került sor. Az ügylet finanszírozását a Növekedési Kötvény Program kereteiben bevont forrásból fedezi a vállalat – tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy az akvizíció lezárása mellett egy új, hosszú távú stratégiai-üzletfejlesztési megállapodás született a felek között, aminek értelmében az eddigi társtulajdonos, Hartmut Layer érdekeltségébe tartozó BWK cégcsoport vállalja a Masterplast építőipari termékeinek piaci disztribúcióját Németországban, Franciaországban, Svájcban és Ausztriában.
A potenciális piacok elérése a Masterplast számára várhatóan jelentős kereskedelmi bővülést hoz, aminek áruhátterét az üzemeiben rendelkezésre álló szabad gyártási kapacitásokkal biztosítja.
Idézték Tibor Dávidot, a Masterplast elnökét, aki szerint mostantól egyszerűbben dönthetnek az innovációkról és a további fejlesztésekről, mert konkrét elképzelésük van a német üzem egészségipari és építőipari beruházásairól. A volt tulajdonostársukkal kötött megállapodástól pedig már a jövő évben jelentős kereskedelmi hatást várnak.
Az 1997-ben alapított Masterplast csoport a közép-kelet-európai régió legnagyobb magyar többségi tulajdonban lévő építőanyag gyártó és forgalmazó vállalata. A cégcsoport 9 országban rendelkezik saját tulajdonú leányvállalattal és további 30 országba értékesíti termékeit.
A Budapesti Értéktőzsdén, a prémium kategóriában jegyzett vállalat 2020-as árbevétele 122,7 millió euró volt. A Masterplast részvények szerdai záró ára 4430 forint volt, miközben egy évvel ezelőtt a papírok 800 forintot értek.
(MTI)
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
2025 a változás éve volt a magyar politikában. Mutatjuk, miért.
És a libsi újságírók tapsikolnak.
