A 63. alkalommal megrendezett Ferruccio Busoni Nemzetközi Zongoraversenyen Park Jae-hong és Kim Do-hyun zongoraművészek első, illetve második helyezést értek el. Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy a nemzetközi komolyzenei versenyeket koreai művészek nyerik meg. Thierry Loreau belga filmrendezőt megihlette ez a kulturális jelenség és úgy döntött, dokumentumfilmek készítésével kideríti, hogy a koreaiak miért jeleskednek a komolyzenei versenyeken.
Thierry Loreau több, mint 20 éve készít filmeket a klasszikus zenéről és felkeltette a figyelmét az általa „K-Classics Generation” nevezett koreai fiatalok dominanciája a klasszikus zenei versenyeken. Loreau a dokumentumfilmjével azt az európai tévhitet szerette volna megcáfolni, hogy a koreaiak csak technikailag értenek a komolyzenéhez, azonban érzelmeiket nem tudják átadni.
A belga rendező a The Korea Timesnak adott interjújában elmondta, hogy jelentős változásokat vett észre a 2012-s „Korean Music Mystery” című dokumentumfilmje és a 2020-as „K-Classics Generation” című filmek elkészítése között eltelt idő alatt. A rendező szerint az érzelmek kifejezése komoly hangsúlyt kapott az utóbbi években és sokkal eredetibb, inspirálóbb előadásokat nyújtanak már a koreaiak.
A „családi projekt”
A film olyan zenészek pályafutását követi nyomon, mint az Erzsébet királynő verseny győztes szoprán, Hwang Sumi és Lim Ji-young hegedűművész, valamint az Esme Quartet, amely megnyerte a 2018-as Wigmore Hall Nemzetközi Vonósnégyes Versenyt.
A rendező beszélt arról is, hogy szerinte az oktatási rendszer is fontos szerepet játszhat a koreaiak komolyzenei versenyeken elért sikerében.
– mondta a rendező.
Loreau azt is elmondta, hogy amíg Európában nincs pénz a komolyzenei oktatásra, addig Koreában a fiatal zenészeket a kormány és a politika is komoly összegekkel támogatja. Tegyük hozzá, ez egyúttal a puha hatalom eszköze is lehet: a zenével új, vonzó koreai márka, életérzés alakítható ki, sőt, egy új kép magáról a korábban inkább az ipari-technológiai területen jeleskedő nemzetről.
A filmben egy interjút is láthatnak a nézők, amely bemutatja a versenyzők családját is, akik komoly áldozatokat hoznak a gyerekek sikeréért. A szülők a családi projekt részeként kiemelten kezelik a gyermekük sikerét és támogatják őket a kemény munkában, a felkészülésben. Büszkén és boldogan élik meg a gyerekek sikerét és közös munkájuk gyümölcsét.
Ahol a komolyzene népszerűnek számít
Loreau azt reméli, hogy a filmje megváltoztatja az európaiak mentalitását és nyitottabbá válnak a fiatalok által hozott újdonságra a komolyzene területén, amelynek középpontja könnyedén Koreába tolódhat, hiszen ott hatalmas népszerűségnek örvend a fiatalabb közönség körében.
A filmet az MZ Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon mutatták be, amelyet szeptember 9. és 16. között rendeztek meg a Gyeonggi tartománybeli Goyangban.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra
(fotó: Pixabay)
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
Kellemetlen tényre hívta fel a figyelmet Bóka János.
Ismét minősíthetetlen felszólalást produkáltak a YouTuberek.
