Bajnokokat nevelnek: Korea a pop után a klasszikus zenében is lealázza a világot

2021. október 02. 00:53

A 63. alkalommal megrendezett Ferruccio Busoni Nemzetközi Zongoraversenyen Park Jae-hong és Kim Do-hyun zongoraművészek első, illetve második helyezést értek el. Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy a nemzetközi komolyzenei versenyeket koreai művészek nyerik meg. Thierry Loreau belga filmrendezőt megihlette ez a kulturális jelenség és úgy döntött, dokumentumfilmek készítésével kideríti, hogy a koreaiak miért jeleskednek a komolyzenei versenyeken.

2021. október 02. 00:53
null
A „tigrisnevelés” az ázsiai társadalmakra jellemző nevelési stílus, amelyben a szülők óriási erőfeszítések árán arra sarkallják gyermekeiket, hogy magas szintű teljesítményt érjenek el és elit ügyvédekké, orvosokká, sportolókká vagy éppen zongoraművészekké váljanak.      

Thierry Loreau több, mint 20 éve készít filmeket a klasszikus zenéről és felkeltette a figyelmét az általa „K-Classics Generation” nevezett koreai fiatalok dominanciája a klasszikus zenei versenyeken. Loreau a dokumentumfilmjével azt az európai tévhitet szerette volna megcáfolni, hogy a koreaiak csak technikailag értenek a komolyzenéhez, azonban érzelmeiket nem tudják átadni.
A belga rendező a The Korea Timesnak adott interjújában elmondta, hogy jelentős változásokat vett észre a 2012-s „Korean Music Mystery” című dokumentumfilmje és a 2020-as „K-Classics Generation” című filmek elkészítése között eltelt idő alatt. A rendező szerint az érzelmek kifejezése komoly hangsúlyt kapott az utóbbi években és sokkal eredetibb, inspirálóbb előadásokat nyújtanak már a koreaiak. 

A „családi projekt”

A film olyan zenészek pályafutását követi nyomon, mint az Erzsébet királynő verseny győztes szoprán, Hwang Sumi és Lim Ji-young hegedűművész, valamint az Esme Quartet, amely megnyerte a 2018-as Wigmore Hall Nemzetközi Vonósnégyes Versenyt.
A rendező beszélt arról is, hogy szerinte az oktatási rendszer is fontos szerepet játszhat a koreaiak komolyzenei versenyeken elért sikerében.

Ha összehasonlítjuk a két rendszert, az európai és a koreai rendszer ellentétes. Európában 18 éves korodig fejleszted a személyiségedet, aztán egyetemre mész és tényleg dolgozol. Koreában (fiatal korodtól kezdve) játszani kell és tele vagy információkkal. De 18 éves kor után már nem nehezedik rájuk nyomás a koreai tanárok és a család részéről

– mondta a rendező.

Loreau azt is elmondta, hogy amíg Európában nincs pénz a komolyzenei oktatásra, addig Koreában a fiatal zenészeket a kormány és a politika is komoly összegekkel támogatja. Tegyük hozzá, ez egyúttal a puha hatalom eszköze is lehet: a zenével új, vonzó koreai márka, életérzés alakítható ki, sőt, egy új kép magáról a korábban inkább az ipari-technológiai területen jeleskedő nemzetről.     

A filmben egy interjút is láthatnak a nézők, amely bemutatja a versenyzők családját is, akik komoly áldozatokat hoznak a gyerekek sikeréért. A szülők a családi projekt részeként kiemelten kezelik a gyermekük sikerét és támogatják őket a kemény munkában, a felkészülésben. Büszkén és boldogan élik meg a gyerekek sikerét és közös munkájuk gyümölcsét. 

Ahol a komolyzene népszerűnek számít

Loreau azt reméli, hogy a filmje megváltoztatja az európaiak mentalitását és nyitottabbá válnak a fiatalok által hozott újdonságra a komolyzene területén, amelynek középpontja könnyedén Koreába tolódhat, hiszen ott hatalmas népszerűségnek örvend a fiatalabb közönség körében. 

A filmet az MZ Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon mutatták be, amelyet szeptember 9. és 16. között rendeztek meg a Gyeonggi tartománybeli Goyangban.

A cikk szerzője Krakkai Alexandra

(fotó: Pixabay)
 

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
shittingbull
2022. március 24. 17:29
shittingbull
2022. március 24. 17:29
Élő Éva
2021. október 04. 17:58
A locus minori resistens, a zenei nevelés! Ez a legfontosabb néhány nevelési elv egyike, amit a kormányunknak feltétlenül meg kellene valósítania, én a saját családomban mindenesetre erre törekszem.. Kéretik meghallgatni a témában Uzsainé dr Pécsi Rita neveléskutató pszichológus előadását. Én az Apostol tv.-ben hallottam. Mondhatom elképesztő adatokat sorolt fel, az zene agyi funkcióinak élettani hatásairól. Pl. a rendszeres zenélés, éneklés az IQ-t átlagban 8 ponttal növelte. De jelentősen növeli a koncentrálóképességet, az analitikus és a szintetikus agyi funkciókat, a problémamegoldó képességet, Egyszerűen fantasztikus hatása van. Ha minden nagycsoportos óvodást megtanítanánk kicsit furulyázni nagyságrendekkel javuló életminőséget érnénk el minden téren. Nincs ennél jobb módszer egy nemzet felemelésére.
Knerten
2021. október 03. 04:34
Lefőzi, lepipálja, lehagyja, lekörözi, legyőzi, (meg)veri, stb. Nem "lealázza". Ilyen szó nincs.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!