Mire készül Lengyelország? Száz tonna aranyat vásárolna a jegybank 2022-ben

Az elmúlt években szinte minden évre jutott száz tonna arany

A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) vezetője most engedélyt kért a jegybank igazgatótanácsától, hogy az állam aranytartalékának bővítése érdekében további 100 tonna aranyat vásárolhasson. Glapiński a varsói Congres 590 kétnapos gazdasági konferencián kedden elmondta, hogy azt szeretné, ha Lengyelország aranytartalékai a központi bank teljes devizatartalékának 10 százalékára emelkednének. Hozzátette, hogy a lengyel jegybank nem konvencionális politikáinak köszönhetően a válság kevésbé érintette Lengyelországot, sem a cégek, sem a munkavállalók nem mentek csődbe.

A Gazeta Wroclawska lapnak adott interjúban Glapinski elmondta, hogy terve akkor léphet életbe, amikor újraválasztják kormányzónak, mivel jelenlegi megbízatása 2022 közepén lejár. Ugyanakkor ugyanebben az interjúban a kormányzó azt is felvetette, hogy 1000 zloty-s bankjegy bevezetését tervezi, ami egyes elemzők szerint arra utal, hogy az arany a fokozódó pénznyomtatás hatásainak ellensúlyozásában is szerepet játszhat.

Glapinski hivatali ideje alatt a tartalékban lévő arany mennyisége több mint kétszeresére nőtt Lengyelországban.

A jegybankárt a Bloomberg márciusi cikke egyébként aranyrajongónak nevezte. Glapinski már ekkor kifejtette az újabb aranyvásárlási tervet, amely szerinte az ország gazdasági erejét szimbolizálja majd.

A mostani konferencián a jegybankár azt is elmondta, hogy 2016 és 2020 között a lengyel jegybank 6,95 milliárd eurós profitra tett szert, ezzel gazdagítva az ország költségvetését.

Növekvő tartalék: Magyarország is a nemzetközi élvonalban aranyvásárlásban

A World Gold Council szervezet szerint egyébként a lengyelek mellett 2021 első felében az egész világon Magyarország volt az egyik legnagyobb aranyvásárló.

A Makronóm friss elemzésében összegyűjtötte az aranytartalékkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat: például azt, hogy óriási összeggel, a GDP 3 százalékának megfelelő hozammal lehetnénk gazdagabbak, ha már Gyurcsánynak eszébe jutott volna az aranytartalék visszaszerzése. A Surányi György jegybankelnöksége alatt eladott 62 tonna aranyat a magyar kormány 2010 után elkezdte visszapótolni, ma pedig az egy főre jutó aranytartalék hazánkban már egészen magasnak számít.

derült ki a Századvég elemzéséből. Az idei emelés után hazánk minden lakosára közel 10 gramm arany jut. Ez világszinten a 25. helyet jelenti, míg a régióban egyértelműen az első helyet foglaljuk el, ahogyan azt az 1. táblázat is mutatja. Az utánunk következő Szlovákia lakosai nagyjából fele ennyi, Lengyelország állampolgárai harmad ennyi arannyal rendelkeznek egy főre számítva, a Cseh Köztársaság lakóihoz képest pedig több mint tizenegyszer több arany jut Magyarország egy lakosára, húzta alá Sebestyén Géza.

Igenis van helye az aranynak a nemzeti pénzpolitikában

A digitális kor ránk köszöntött, különösen a pénzügyekben, de az arany „tartja magát” és szerepe továbbra is jelentős, még ha változik is – ez az üzenete annak a Hitelintézeti Szemlében megjelent friss cikknek, amelyet Banai Ádám, Kolozsi Pál Péter és Ladányi Sándor jegyez.

Mint írják: „a pénzügyi rendszer alapja ugyanis a bizalom,

Bár az árfolyama változékony lehet, az évezredes tapasztalat mégis azt mondatja, hogy bármilyen extrém eseménnyel állunk szemben, az aranynak lesz értéke. Értelemszerűen a sokak által az arany fő kihívójának tartott kriptoeszközök egy évtizedes múltja ilyen típusú bizalmat nem tesz lehetővé, sőt egyre több jel utal arra, hogy ezek az eszközök egy ideig még a kockázat szinonimái lesznek.”

A szerzők szerint „az arany jelentőségének fennmaradására utal, hogy a jegybankok továbbra is hisznek az aranyban, főleg a hosszú távon mérhető kedvező tulajdonságok miatt.

ami a kockázatkerülés felerősödésekor és válsághelyzetekben menedékeszközként viselkedik, amivel növeli egy ország ellenálló képességét a piaci turbulenciákkal szemben. Fizikai aranytartalék tartásakor válsághelyzetben sem szembesül hitelkockázattal a jegybank, illetve diverzifikációs szereppel bír és a tartalék koncentrációjának csökkentésével segíti a tartalék pénzügyi kockázatainak porlasztását is. A már sokszor említett bizalmi örökség miatt

különösen hogy az arany értékmegőrző szerepe emelkedhet, amennyiben fokozódnak a globális infláció tartós felfutásával kapcsolatos félelmek.”

Különösen fontos lehet az arany, amikor korunkban óriási digitális átalakuláson mennek át a különböző pénzek. „A gazdaságtörténet eddigi tanulságai alapján a pénz forradalmi átalakulásakor az arany is fontos szerephez juthat, a pénzügyi rendszer jelenleg zajló evolúciója várhatóan növeli az arany jelentőségét a jegybanki tartalékkezelésen belül. A többezer éves tradíció és a válságállóság hozzáadott értéke a történelemben már sokszor bebizonyosodott az arany tekintetében, amely így

 – érvelnek a szerzők.

Az arany is képes az átalakulásra, de ettől nem veszíti el fő előnyeit

„Hiába az egyik legtradicionálisabb eszköz, a fejlődés az aranyat sem kerüli el. Az elmúlt évtizedekben számos olyan fejlesztés született, ami éppen az arannyal kapcsolatos legnagyobb problémát hivatott kezelni, azaz az elérhetőséget. Az ETF-ek, certifikátok már viszonylag régóta lehetővé teszik akár kisbefektetők számára is, hogy az arany nyújtotta előnyökből, hozamból részesülhessenek. A digitális technológia pedig ebben újabb előrelépést hozott.

így gyors elérést tesz lehetővé bárkinek akár kis mennyiségben is. Az új technológiák ezzel inkább egy újabb lehetőséget adtak az aranynak arra, hogy kiemelt szerepét még szélesebb körben erősítse, semmint hogy vége legyen az aranykornak. Minden arra utal, hogy az arany a digitális korban sem vész el. Legfeljebb csak átalakul” – zárják az elemzést a kutatók.

(Címlapkép: Adam Glapinski a lengyel jegybank fotóján.)