Így fosztotta ki Afganisztánt a neoliberalizmus: Beverly Hills-ben vett luxuslakást a volt miniszter fia

Kellemesebb, mint a tálib uralom

A Yahoo online információi szerint Daoud Wardak, aki Abdul Rahim Wardak korábbi afganisztáni tárcavezető fia, egy 2350 négyzetméteres telken újonnan épített, 900 négyzetméteres villát vásárolt Beverly Hills Trousdal Estates nevű negyedében.

A villát a Woods+Dangaran mérnöki iroda tervezte és építtette, amelyet egy, az ingatlanpiacon nem szereplő kiadvány úgy jellemzett, hogy a modernitás találkozása a XX. század közepének stílusával.

A telket 9,5 millió dollárért adta el 2016-ban a Woodbridge Group, amely egy 1,3 milliárd dolláros piramis-játékra épülő ingatlanspekulációba keveredett. A telken álló korábbi házat lerombolták, és az új villát Daoud Wardak vette meg a Woodbridge Group csődeljárása idején.

A luxuslakás öt hálószobával, hét fürdőszobával, nyers fából, edzett üvegből és más természetes anyagokból készült falakkal rendelkezik, amelyekről Los Angeles belvárosi sziluettjére, valamint a ház udvarán álló magányos olajfára és a téglalap alakú medencére nyílik pazar kilátás.

Az afgán pastu nemzetiségű Daoud Wardakról kevés nyilvános információ áll rendelkezésre. 1977-ben született Afganisztánban, menekültként érkezett az Egyesült Államokba, és már van egy 5,2 millió dolláros háza Miami Beach St. Regis Bal Harbour nevű üdülőnegyedében. Jelenleg a Miami székhelyű AD Capital Group nevű cég elnöke.

Így fosztották ki Afganisztánt a neoliberális bábok

Wardak bátyja, Hamid Wardak kevésbé titokzatos életet él: a nagy presztízsű washingtoni Georgetown Egyetemen végzett osztályelsőként, és egy Virginia állambeli katonai szállítmányozási vállalat tulajdonosa. A cég a Yahoo szerint

Amerika képezte ki a neoliberális gazdasági bérgyilkost, aki tönkretette és kifosztotta Afganisztánt – írta a Makronóm korábban ezzel kapcsolatban. 

Mint rámutattunk: mielőtt ellopott nemzetétől 169 millió dollárt, és szégyenében elmenekült bukott államából,

a nemzetközi média megvesztegethetetlen technokrataként dicsőítette, olyan befolyásos washingtoni agytrösztök trenírozták, mint az Atlanti Tanács, és díjakat kapott „A bukott államok helyreállítása” című könyvéért. Ghani karrierét és hatalomra jutását gondosan építgette Amerika.

Az USA által támogatott bábvezér azonban állítólag 169 millió dollárral lógott meg, amit az államkasszából lopott el. Ghani állítólag négy autóba és egy helikopterbe zsúfolta a pénzt, mielőtt az Egyesült Arab Emírségekbe repült, ahol állítólag „humanitárius” okokból menedékjogot kapott. Az elnök korrupciós ügyeit persze már korábban is leleplezték: ismert volt, hogy Ghani kétes ügyleteket kötött a bátyjával és az amerikai hadsereghez kötődő magáncégekkel, lehetővé téve számukra, hogy megcsapolják Afganisztán egybillió dollárra becsült ásványkincs-tartalékait. Hogy ezek után az első probléma alkalmával lelépett, egészen új szintet jelentett. Ekkor már hadügyminisztere, Bismillah Mohammadi tábornok is azt írta felháborodva a Twitteren: „Megkötötték a kezünket a hátunk mögött, és eladták a hazát. Átkozott a gazdag ember és a bandája”.

A filmbe illő történetről itthon csak a Makronóm számolt be, arról itt lehet bővebben olvasni.

(Makronóm, MTI, a fotók illusztrációk.)