Magyarország 163 ország közül a 130. helyen végzett abban a tekintetben, hogy mennyire nyomja rá bélyegét a gyerekek jövőjére a klímaváltozás. Ezzel a világ azon 33 legjobb országa közé kerültünk, ahol szakértők szerint a gyerekek jövője biztonságban van egy esetleges klímaválság korában. Magyarország előzi Kanadát, Ausztráliát, Izraelt, Spanyolországot, az Egyesült Királyságot, Szerbiát, Romániát, Franciaországot vagy épp az Egyesült Államokat is.
Az ENSZ Brundtland-jelentése szerint „a fenntartható fejlődés egy olyan folyamat, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. Egyértelmű tehát, hogy a klíma vészhelyzet leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportja a gyermekek. Ezért is készítette el az UNICEF legújabb jelentését, melyben 163 országot rangsoroltak aszerint, hogy az adott országban élő gyermekeket mennyire fenyegeti a klímaváltozás veszélye. A legjobb helyzetben az Új-Zélandon, Luxemburgban vagy Izlandon élő fiatalok vannak, hiszen ezeken a helyeken biztonságban tudhatják magukat, míg a legnagyobb kockázattal bíró tíz ország mindegyike afrikai állam. Így a lista legelején található a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria és Guinea. Magyarország az előkelő 134. helyre került, a listán Horvátország és Bahrein között található.
Komoly kihívás elé állítja az országok egy részét az éghajlatváltozás
„A klímaválság gyermekjogi válság: a világ gyermekeinek klímakockázati rangsora” című jelentés az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés, amit ebben a témában készítettek, és amelyben a gyermekek szemszögéből vizsgálták meg a veszélyeket. Olyan tényezőket elemeztek a jelentés készítői, mint hogy mennyire fenyegetnek egyes országokat a hőhullámok, a ciklonok, illetve egyéb veszélyes időjárási és éghajlati tényezők, valamint hogy mennyire védtelenek ezekkel a hatásokkal szemben az országban élő gyermekek. Tehát mennyire férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, mint például az oktatás, vagy a tiszta víz, a levegő és a megfelelő élelmiszer.
A világon szinte minden gyereket érint valamilyen éghajlati veszély
A jelentés szerint
Ezeken a területeken komoly veszélyeknek vannak kitéve a gyerekek már most is, mivel halálos betegségeken kívül, többek között ki vannak téve a csatornázás, az egészsésügyi ellátás, valamint az elegendő és megfelelő élelmiszer hiányának. Ez a helyzet pedig az éghajlati veszélyek terjedésével biztosan fokozódni fog.
Az UNICEF klímakockázati jelentése megállapította:
● 240 millió gyereket fenyegetnek a partmenti áradások
● 330 millió gyereket fenyeget a folyók áradása
● 440 millió gyermeket fenyegetnek a ciklonok
● 600 millió gyerek extrém mértékben kitett a fertőző betegségeknek
● 815 millió gyereket közvetlenül fenyeget az ólommérgezés veszélye
● 820 millió gyermeket fenyegetnek a hőhullámok
● 920 millió gyereket fenyeget a vízhiány
● 1 milliárd embert fenyeget az egyre erősödő légszennyezés veszélye
Csak a globális és jelentős változás hozhat eredményt
Ezek közül a kockázatok közül mintegy 850 millió gyermeket, azaz minden harmadikat a bolygón, legalább négy közvetlenül fenyegeti már most is. Eközben a jelentés arra is rávilágít, hogy a 33 legnagyobb kockázattal rendelkező ország mindössze a világ szén-dioxid kibocsátásának a 9 százalékáért felelős. Tehát olyan hatások miatt szenvednek a gyerekek ezeken a területeken, melyeket a világ más országai okoznak. Ezért jelentésében az UNICEF felhívja a kormányok és a gazdasági élet szereplőinek figyelmét, hogy segítsenek megvédeni a gyerekeket ezektől a veszélyektől, valamint ennek érdekében folyamatosan dolgozzanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentéséért.
A jelentéssel kapcsolatban Henriette Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója elmondta, hogy
Fore úgy véli, hogy az éghajlati és környezeti veszélyek aláássák a gyermekek jogainak nagy részét. Így tulajdonképpen egyetlen gyermek élete sem marad érintetlen a klímaválság miatt.
(Borítókép: MTI/Biró István)
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Az Alpokot sem kíméli a klímaváltozás.
Nagy változások lehetnek egész Közép-Európában.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
