A New Atlas technológiai és tudományos híroldal arról számolt be a napokban, hogy egy svájci tudóscsoport vékony és hajlékony fóliává alakítható napelemek kifejlesztésén dolgozik. Az újdonságot a 38. Európai Fotovoltaikus Napenergia Konferencián és Kiállításon mutatták be. Ezzel az innovációval új lehetőségeket nyithatnak meg a megújuló energia előállításában, illetve csökkenthetik a napelemek gyártási költségeit is. A jelenlegi fázisban azon dolgozik a kutatócsoport, hogy a technológia hatásfoka elérje a merev napelemek által teljesíthető szintet. Egy újabb lépést tettek néhány héttel ezelőtt a cél felé azzal, hogy elérték a rekord 21,4 százalékos hatásfokot.
Svájcban már több mint 20 éve dolgoznak a hajlítható napelemeken
A kutatás a svájci Szövetségi Anyagtudományi és Technológiai Laboratóriumban (Empa) zajlik, ahol a tudóscsoport már évek óta fejleszti a rézből, indiumból, galliumból és szelénből álló CIGS néven ismert rugalmas napelemeket. Ez az egyike a maroknyi vékonyrétegű napelemnek, hiszen nem sok sikeres fejlesztésről tudhatunk eddig ezen a területen. A svájci Empa csapata azonban már több mint két évtizede van ennek a fejlesztési területnek az élvonalában.
Lassan javultak a CIGS eredményei
A legjobb teljesítményű, kristályos szilíciumból készült, nem hajlékony napelemek akár 26,7 százalékos hatásfokkal képesek a fényt elektromossággá alakítani, de a CIGS hajlékony napelemek teljesítménye még nem éri el ezt a szintet. Azonban a kutatócsoport eredményei folyamatos fejlődést mutatnak. 1999-ben 12,8 százalékos, 2005-ben 14,1 százalékos, 2010-ben 17,6 százalékos, 2013-ban 20,4 százalékos, majd 2019-ben 20,8 százalékos hatékonysági rekordot állítottak fel.
Láthatóan hosszú volt az út a mostani rekordig, és az újabb lépéshez is egy áttörésre volt szükség. A tudósok a cellák előállításához egy alacsony hőmérsékletű koevaporációnak nevezett technikát alkalmaztak, amellyel egy vékony polimerréteget vonnak be félvezető film réteggel. A kutatók növelni tudták az elemek fotovoltaikus, azaz a fényből elektromosságot előállító, teljesítményét az elektromos tulajdonságokat biztosító alkáli adalékanyagok, illetve a félvezető filmréteg összetételének finomhangolásával.
A New Atlas híroldal cikke szerint az Empa kutatói által fejlesztett napelem hatásfoka több hónapon keresztül nem mozdult el a 21,38 százalékos szintről. Eközben egy német szakmai intézet független vizsgálattal ellenőrizte is ezt az eredményt. Bár a svájci tudósok és a CIGS számára a mostani 21,4 százalék rekordot jelent, más típusú rugalmas cellákkal, amelyek más fotoaktív anyagokkal, például perovszkittal kombinálva, még magasabb hatásfokot tudtak elérni. Tavaly az egyik ilyen tandemcella, amely szintén rugalmas fóliára rétegezhető, 24,16 százalékos hatásfokot ért el.
A vékony, hajlítható napelemek rengeteg felületen lesznek képesek az áramtermelésre
A tudósok elképzelése szerint, a rugalmas napelemek kereskedelmi alkalmazása lehetséges lesz háztetőkön, épületek homlokzatán, mobil elektronikai eszközökön, repülőgépeken vagy akár szárazföldi járműveken. Amellett, hogy ezek a cellák könnyebbek és ívelt vagy kombinált felületeken is megtapadnak, olcsóbb tekercselt gyártásra is alkalmasak, ami hozzájárulhat a megújuló energia általános költségeinek csökkentéséhez.
Magyarországon támogatás igényelhető napelemes rendszerek telepítéséhez
A napelemek egyébként fontos eszközei lehetnek a fenntartható fejlődésnek és a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének. Ezért is fontos Steiner Attila júliusi bejelentése, ami szerint változatlan feltételekkel igényelhető támogatás a napelemes rendszerekre. Hiszen egy rendeletmódosításnak köszönhetően a gyermeket nevelő családok úgy igényelhetnek 50 százalékos támogatást újonnan telepített napelemes rendszerekre, hogy a közcélú hálózatba betáplált és a vételezett villamos energia éves szinten kerül csak elszámolásra.
(fotó: empa.ch)
A spanyol villamosenergia-hálózat alkalmatlansága a szokatlanul magas napenergia-kínálat kezelésére kulcsfontosságú tényező volt a hétfői katasztrofális áramszünetben, állítják korábbi szabályozó hatóságok és néhány szakértő.
A Financial Times felmérése szerint a globális vállalatok vezetői egyre inkább a megújuló energiaforrások felé fordulnak, ám a zöldátállás nem mentes a kihívásoktól.
A legkülönfélébb helyzetekbe került az Ibériai-félsziget több tízmillió lakója a minapi nagy áramszünet miatt. Ott élő vagy épp ott nyaraló magyarok is érintettek voltak a történtekben – az Andalúziában élő Andreát kérdeztük, ő mit élt át.
A porviharok nemcsak a levegő minőségét rontják, de a napelemes energiatermelésre is hatással vannak.
A rezsicsökkentés mellett a szabályozás sürgős újragondolására is szükség van.
Közel négyszer annyiba kerül háztetőkre telepíteni a kisebb napelemes rendszereket, mint nagy napelemfarmokon áramot termelni. Bár az otthoni panelek létjogosultsága nem vitatható, egy ponton túl a zöldátmenetet gátolhatja a túl sok otthoni naperőmű – állítja a Washington Post minapi írása.
XIV. Leo hazájában, az Egyesült Államokban is komolyan számoltak Erdő Péterrel – ez derült ki a Mandiner munkatársának amerikai zarándokokkal való beszélgetéséből a Szent Péter téren. Persze ezek után a magyar belpolitika is előkerült, de a főszerep így is a várakozásé, majd az örömé volt a Vatikánban.
Megbukott a politikai fősodor: a szélsőjobboldali államfőjelölt, George Simion simán nyerte az első fordulót, a kormánypártok, köztük a magyarok által is preferált Crin Antonescu tovább sem jutott.
