Enyhül az áremelkedés miatti építőipari feszültség: szeptember elejétől a kritikus építőanyagok (fa, acél) ára 10-15 százalékkal mérséklődött, mindezt pedig a fogyasztók is érzékelni fogják – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint az ÉVOSZ a nagy áruforgalmat lebonyolító építőanyag-kereskedők (Akker-Plus, a Lambda System, a Masterplast, a Piramis és az újHáz ) vezetői, valamint a kormányzat részéről Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó és Gyutai Csaba építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos bevonásával közösen készítette el a magyarországi építési piac anyagellátásának helyzetértékelését.
Az elemzésben részt vevők hangsúlyozták, hogy az előre nem látott, összességében 30 százalékos építőanyag-áremelkedéseket március és augusztus között meghatározóan az építőanyagok és építési termékek piacán tapasztalt világkereskedelmi folyamatok okozták. A legnagyobb áremelkedések azoknál a termékeknél voltak, ahol alapvetően importra szorul a magyar építési piac: a fa, az acél, a réz és alumínium, valamint vegyipari alapanyagú termékek ára nőtt drasztikusan, 50 vagy akár 100 százalékkal.
A világkereskedelmi feszültségek enyhülése és a nagy forgalmú építőanyag-kereskedők alternatív import piaci beszerzései nyomán szeptember elejétől a kritikus építőanyagok piacán az árak már 10-15 százalékkal mérséklődtek.
Arról is beszámoltak, hogy a kormány és az ÉVOSZ kérésének megfelelően a konzultáción részt vevő kereskedő-szolgáltató nagy vállalkozások megerősítették, hogy a várható építőanyag-gyártási, beszerzési ármérsékléseket a kiskereskedelmi árakban is érvényesíteni fogják, vagyis az a fogyasztók számára is érzékelhetővé válik. Az építőanyag-kereskedők piacán jelentős a verseny, nincsenek domináns, piactorzító erejű pozíciók, ami kedvezően hathat az árakra.
Hozzátették, a kivitelezők és kereskedők közös várakozása, hogy 2021 hátralévő részében a távol-keleti beszállítások továbbra is bizonytalanok és drágák maradhatnak.
Az ÉVOSZ az építésgazdasági lánc minden szereplőjétől azt kéri, hogy a 48 százalékos importfüggőséget csökkentse 30 százalék körüli szintre – olvasható az ÉVOSZ közleményében.
(MTI, fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
A napokban a Gazdasági Kabinet megvizsgálta a gazdaság újraindításának feltételeit és a kidolgozás alatt lévő újraindítási akciótervet.
Várhatóan napraforgóból, kukoricából, burgonyából és almából is importra lesz szükség, a hiány pedig áremelkedést hoz.
Úgy tűnik, mégsem táncol mindenki mindig úgy, ahogy az ukrán elnök fütyül. Kérdés, hogy ezt Zelenszkij tudomásul veszi-e.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
