A harmóniára törekvés elsődleges szempont az Ország Tortájának elkészítésekor. A „Napraforgó” azért nyerte el a zsűri és a közönség tetszését, mert elkészítésekor figyelembe vették a magyar ízlést, a hagyományokat, és azt, hogy magyar kistermelőktől beszerzett, hazai alapanyagokból alkossanak kivételes ízélményt. A Fejlődik a hazai! rádióműsorban a Habcsók Cukrászda mestercukrásza, Fodor Sándor és Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének szakmai elnöke beszélgetett Érczfalvi András műsorvezetővel a magyar cukrászat és az Ország Tortájának történetéről, fejlődéséről.
15 éves hagyománya van az Ország Tortájának
Az Ország Tortája kezdeményezés 2007-ben indult útjára. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete ekkor kapta meg a felkérést, hogy Magyarország születésnapjára egy tortával kedveskedjenek. Ez a kezdeményezés azóta versennyé alakult, amelyben az egészséges, természetes, hazai és innovatív megoldásokat és ízeket keresik.
A versengés hozzájárul a szakma színvonalának növekedéséhez, innovációra, új megoldások keresésére sarkallja a cukrászokat. Jó látni, hogy a verseny iránti érdeklődés évről évre nő, és új versenyzők is rajtvonalhoz állnak. A közönség rendkívül hálás, illetve a technológiai fejlődés mellett a torták az ország hírnevét is öregbítik. A tavalyi év mindenkinek nehéz volt, de az Ország Tortája a járvány ellenére is összekötötte a magyarokat és örömet szerzett minden édesszájú érdeklődő számára – kezdte Erdélyi Balázs.
Ezért lett a Napraforgó az idei győztes
2021-ben 33 versenyző nevezett a versenyre. Fodor Sándor, a Habcsók Cukrászda mestercukrásza egyedi ötlettel szeretett volna előrukkolni, ezért olyan alapanyagokhoz nyúlt, amelyeket korábban még nem használtak Ország Tortában.
– mondta Sándor.
A tortában használt napraforgómag markáns íze ellenére az alapanyagok harmonikusan kiegészítik egymást, ugyanis 2-3 hónapnyi kísérletezés és legalább 30 próbatorta áll a mostanra tökéletesített, szigorú recept mögött. A torta főbb hozzávalói emellett a vilmoskörte, a hársméz, a karamellizált belga tejcsokoládé és a joghurt, amelynek köszönhetően végül egy könnyű, friss, nyárias desszertet kapunk.
Komoly üzleti lehetőséget rejt a győztes torta
A Szövetség már a kezdetektől tudatos volt abban a tekintetben, hogy hogyan kovácsoljon az elismertség mellett üzleti előnyt tagjai számára a verseny által biztosított hírnévből. A díjnyertes alkotások receptje meghatározott ideig titkos marad, illetve csak a Szövetség tagjai számára válik elérhetővé. A torta árusítására jogosult cukrászdák a recept mellé részletes leírást kapnak az elkészítés technikájáról, sőt, ennek elsajátítását oktatóvideók, az alapanyagok ismertetése is segíti.
így rengeteg új vendéget vonz a díj, akiknek körülbelül 30 százaléka törzsvendégként is megmarad. Ez a megnövekedett kereslet pedig új üzleti lehetőségeket kínál és ösztönzően hat a fejlesztésekre is.
Új trendek, változó fogyasztói igények a cukrászatban
Az Ország Tortája verseny keretében mostanra már önálló kategóriaként szerepel az Ország Cukormentes Tortája is. Látványosan megnőtt ugyanis az utóbbi években a „mindenmentes” desszertek iránti igény, amelyhez mostanra a kínálat is felzárkózott. A kizárólag glutén-, laktóz- és cukormentes desszertekre szakosodott, illetve a növényi alapanyagból készült (vega és vegán) termékeket forgalmazó boltok mellett, a speciális igényeket kielégítő édességek a hagyományos cukrászdák polcain is egyre gyakoribbak. Erdélyi Balázs becslése szerint mára 10 vevőből 2-3 érdeklődik az alternatív lehetőségek iránt, nem is feltétlenül egészségügyi okból, mint inkább tudatosságból, kíváncsiságból.
– tette hozzá.
– mondta Fodor Sándor.
Szerencsére a lehetőségek tárháza egyre nagyobb, sok új alapanyag van, amitől már nincs „mentes” érzése a desszerteknek. Gyakran nehéz kérdés azonban az alapanyagot hazai beszállítóktól beszerezni, ugyanis rendkívül nagy energiaráfordítást igényel, hogy a cukrászok itthon találják meg a megfelelő minőségben és mennyiségben rendelkezésre álló alapanyagokat. A Napraforgónál Sándor nagy figyelmet fordított rá, hogy az alapanyagokat hazai termelőktől szerezze be. Így a hársméz például Baranyából érkezik, és olyannyira elnyerte a Szövetség tetszését, hogy külön tájékoztatást kértek a termelőről. A joghurt szintén hazai beszállítótól van. Sándor elmondása alapján legalább tízféle különböző terméket kóstoltak meg vakon, hogy aztán íz alapján a torta karakteréhez legjobban illőt válasszák ki. Ez pedig szintén egy hazai készítő terméke lett.
A szervezők bíznak abban, hogy a verseny hozzájárul a magyar beszállítók és a cukrászok közötti kapcsolatok megerősödéséhez, hogy a kezdeményezés keretében még sok éven át megörvendeztessék az édességek szerelmeseit igazán magyar ízekkel.
A rádióműsor visszahallgatható Spotify-on és a Fejlődik a hazai! honlapján.
(Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt)
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Hamvas Béla-estekkel jelentkezik a Tárkány Művek zenekar a Várkert Bazárban. Ezen alkalomból faggattuk a zenészt Hamvas Béla filozófiájáról, népzenéről, mítoszokról és egyebekről is. Interjúnk.
Szeptember 30-a Benedek Elek születésnapja, egyben a magyar népmese napja. Ön hallgatott vagy mondott már népmesét? Nem? Épp ideje!
A Brain Bar jövőfesztiválon tartott előadása után most itt a klasszikus nyugati műveltséget összefoglaló zseniális kötet, amely mindenkinek hasznára válik.
A késő antikvitás volt az utolsó korszak, amelyben a politikai gondolkodás nem kényszerült rejtekutakra és nem szorult kínos magyarázkodásra, amikor a lényege felől érdeklődtek. Ez pedig válság. Czopf Áron írása.
A nyugati ember végül olyan sokáig nézte a totalitás izzó gömbjét, s olyan sokáig bámult az Atlanti-óceán felett lenyugvó Napba, hogy közben teljesen megfeledkezett az alapról, amelyen áll. Czopf Áron írása.
Igazi rejtély, hogy mi történt Arisztotelész politikai tanításával, amelyen továbbra is mindenki úgy lép át, mint családi otthona megszokott küszöbén. Czopf Áron írása.
Mintegy 15 ezer diákot kérdezett a Nézőpont Intézet Egyetemkutató Műhelye.
Az osztrák hatóságok tiltották és tűrték is, a román kommunisták tűrték, de akadályozták a megemlékezéseket. Rákosi és Kádár felhasználták az aradi vértanúk emlékét, de az inkább ellenük dolgozott. A kivégzéseket éltető tradicionalisták pedig mindig is szubkultúra voltak.
