Bankszövetség: Aki teheti kezdje újra törleszteni a hiteleit!

Hangsúlyozta, hogy a bankszövetség egyetért és támogatja, hogy lezárják a koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett hitelfizetési moratórium általánosan biztosított változatát.

A moratórium a rászorulóknak, nehéz helyzetűeknek folytatódik, abba a bejelentkezés önkéntes és idén október végi időkorláthoz kötött. A bankszövetség adatai szerint

de az elnök úgy véli, ennél kevesebben fognak ténylegesen élni vele, így novembertől jelentősen csökkenni fog a moratóriumban részt vevők száma.

Jelasity Radován megjegyezte: pontos rendelet még nem jelent meg, a bankok értesíteni fogják az ügyfeleket a szabályokról.

Felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn bejelentette: a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak, és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük kérhetik a törlesztési moratórium hosszabbítását. Hozzátette: a vállalkozások esetében azok kérhetik, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest.

Jelasity Radován fontosnak nevezte, hogy azoknak, akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022 június végéig, erről a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyilatkozniuk kell majd a bankjuknak. A bent maradás tehát nem automatikus – mondta.

Értékelése szerint

az automatikus volt, nem volt törlesztőrészlet növekedés.

Az elnök szerint a hitelmoratórium miatt megnőtt hitelállománynak bevételnövelő hatása van. Míg a bankszektor tavalyi éve a válságkezelésről szólt, idén eredményes első fél évet zártak. A 2019-es 14,7 ezer milliárdról az idén 18,3 ezer milliárdra nőtt az ügyfélhitel-állomány. A működési bevételek 976 milliárd forintra nőttek idén január-júniusban a 2019-es 769 milliárd forintról és a tavalyi első féléves 30 milliárd forintról. A járvány miatti kiadások folyamatosan nőttek, 652 milliárd forintra a tavalyi 626 milliárd forint után. A céltartalék mértéke az időszakban a tavalyi 144 milliárd forint után idén alig 12 milliárd forintot tett ki. A szektor idei első féléves profitja 405 milliárd forint volt, ebből 266 milliárd forint származott belföldről. Kiemelte: a bankszektor támogatást nem kapott, kiállt a válságban az ügyfelek mellett, és befizette tavaly az 55 milliárd forintos extra adóterhet.

Kovács Levente főtitkár szerint szakmai javaslatukban már bevezetésekor a rászorultságot tartották a fő szempontnak a hitelezési moratóriumnál. A díjmentes szerződésmódosítással kérhető előtörlesztést, vagy többlettörlesztést a bankszektor biztosítja az ügyfeleknek. Kifejtette: a magyar bankszektor a veszélyhelyzet kihirdetésétől felelősen végrehajtotta a számára előírt kötelezettségeket. A moratórium lehetőségét késedelem nélkül kialakított adminisztrációval biztosította, a különadót befizette.

A mostani bejelentést a szektor tanulmányozza. Szeretnék és méltányosnak éreznék, ha a szempontjaikat mélyebben figyelembe vennék a végső jogszabály kialakításában – mondta.

Meggyőződésük, hogy a családok és a vállalatok is képesek új lendülettel dolgozni a saját jólétükért és a társadalom teljesítményéért. Mindenkit arra bíztatnak, hogy aki teheti, térjen vissza a hitele törlesztéséhez.

Becsei András alelnök arról beszélt, hogy a lakáshitelezés jelentős része digitálisan már megvalósítható, a statisztikai értékbecslés pedig költséghatékonyabbá teszi ezt a folyamatot. Az elektronikus pénzügyi műveletek kedvezőbb adózását javasolják, a tranzakciós illeték szabályozásának finomhangolását és illetékmentességet az elektronikus műveletek után.

A fenntartható bankolás érdekében a hitelezéshez kapcsolódó közvetett költségek csökkentését javasolják, így – például – a közjegyzői díjakét. Megfontolandónak mondta egy fenntarthatósági tematikájú zöld hónap bevezetését, amivel erősíthető az ügyfelek tudatossága. Ezekkel a lépésekkel látványos előrelépés történhet a magyarországi bankrendszer fenntarthatóságának erősítése terén – vélekedett.

(MTI)