Olyan lázadás volt Amerikában, ami mindenki életét meg fogja változtatni
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az Egyesült Királyságban egy három hónapos kísérleti program keretében 100 szociális gondozásra szoruló személyt fognak megfigyelni a mesterséges intelligencia (MI) segítségével. A betegek otthonaiban elhelyezett érzékelők adatokat gyűjtenek majd a viselkedéssel és az áramfelhasználással kapcsolatban, és ezeket fogja a mesterséges intelligencia elemezni, hogy felismerje a lehetséges egészségügyi problémákat, vészhelyzeteket.
Az otthoni ápolást könnyítheti meg a mesterséges intelligencia
Számos beteg a kórházi kezelés után, otthon is ápolásra szorul, különösen azok, akik ízületi protézis beültetésen estek át, vagy olyan betegségekben szenvednek, mint a cukorbetegség, a demencia, a krónikus fáradtság szindróma (ME) vagy az úgynevezett poszt-Covid szindróma. A technológiát kifejlesztő brit székhelyű cég, a Lilli, azt reméli, hogy ez az újítás csökkenti az ápolás költségeit, és felszabadítja az ápoló személyzet kapacitásának egy részét. Egy szakértő azonban azt mondta, hogy a rendszer egyes betegek számára zavaró vagy kellemetlen lehet.
A kisgépek használata árulkodó
Ahogy Nick Weston, a Lilli kereskedelmi igazgatója elmondta,
Ott ezek az eszközök figyelik a mozgást, a helyiségek hőmérsékletét és a különböző háztartási eszközök használatát. Viszont a személyiségi jogok védelme érdekében kamerák nem képezik a rendszer részét. Weston a BBC csatornának kifejtette, hogy figyelni fogják a betegek szokásait, mint például: milyen gyakran használják a vízforralót, vagy milyen gyakran nyitják ki a hűtőszekrényt, és mivel egyéni szinten végzik a megfigyeléseket, észre tudják venni akár az apró változásokat is a viselkedésükben, melyek állapotromlásra vagy változásra utalhatnak.
Az ötlet szerint, a rendszer automatikusan regisztrálja az önellátási képességek javulását vagy romlását. Olyan látszólagos apróságok is beszédesek lehetnek a rendszer számára, mint a túl gyakori éjszakai fürdőszobahasználat, ami például húgyúti fertőzésre, gyulladásra vagy férfiaknál prosztata problémákra utalhat. Nick Weston arra számít, hogy szeptember közepére lezárul a jelentkezés és kialakul a program résztvevőinek teljes köre.
Időt és pénzt takaríthatnak meg
A vállalatnál úgy vélik, hogy a rendszer évente akár 780 órával csökkentheti az ápolók betegekkel töltött idejét és ezáltal évi 250 000 font költséget takaríthatnak meg vele a dorseti tanács számára. Piers Brown, a Dorseti Tanács egészségügyért felelős vezetője elmondta, hogy ez az új rendszer jelentősen javíthatja az ellátás színvonalát Dorsetben és az NHS partnerszervezeteinél, valamint lehetővé teszi, hogy a kórházi ellátás után is biztonságosan tudják támogatni a betegek gyógyulását saját otthonaikban is.
Weston hozzátette, hogy a Lilli tervei szerint a rendszert Angliában további két helyen, egy északkeleti városban és Dél-Londonban is kiépítik. Mint elmondta, napjainkban több ember szorul háziápolásra, mint valaha, és meggyőződése, hogy a technológiának támogatnia kell az emberiséget ennek a feladatnak a megvalósításában.
Fennáll az elmagányosodás kockázata
Tom Sorrell, a Warwicki Egyetem professzora, aki a távgondozást és az ápolási robotikát tanulmányozza, úgy véli, hogy
Emellett nagyobb függetlenséget tesz lehetővé a beteg számára, aki így kevésbé érezheti magát kiszolgáltatottnak. Hozzátette, hogy ez a függetlenség növelheti is az emberek magányát, ha az ápoló napi, akár több órás, látogatását a technológiával helyettesítik.
Nick Weston erre úgy reagált, hogy a rendszer nem csupán a költségek vagy az ápolók betegekkel töltött munkaóráinak csökkentéséről szól, hanem abban is segítséget nyújt, hogy a betegek a legjobb, az állapotukhoz igazított ellátást kapják. Véleménye szerint ugyanis nem szabadna az otthonápolási szolgálatok személyzetére hagyatkozni olyankor, amikor valamelyik betegnek valójában szociális interakcióra volna szüksége.
Sérülhet a betegek magánélete: a Nagy Testvér még a WC-n is figyel
A Lilli-rendszer telepítéséhez az ápolt, vagy az annak nevében eljárni jogosult személy, például családtag írásbeli hozzájárulása szükséges. A betegek otthonaiból származó adatokat mind a továbbítás során, mind a tárolás ideje alatt titkosítják, és a vállalat szerint csak a betegellátást végző szervezet férhet azokhoz hozzá.
Anthea Tinker, a londoni King’s College Gerontológiai Intézetének professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy
Hiszen talán van, aki nem örülne annak, ha a mosdóhasználati szokásait egy számítógép követi nyomon.
Tinker megjegyezte továbbá, hogy vannak olyan mentális betegségek és állapotok, amik akadályozhatják az ápolt felelősségteljes döntési képességét. Különösen a demenciában szenvedő betegek esetében nehéz megtalálni a megfelelő egyensúlyt, hiszen nekik sokszor komoly segítségre van szükségük a napi életvitel biztosításához, miközben gyakran nem egyértelműen meghatározható a mentális állapotuk és döntésképességük.
(borítókép: CDC/Unsplash)