Az Egyesült Királyságban egy három hónapos kísérleti program keretében 100 szociális gondozásra szoruló személyt fognak megfigyelni a mesterséges intelligencia (MI) segítségével. A betegek otthonaiban elhelyezett érzékelők adatokat gyűjtenek majd a viselkedéssel és az áramfelhasználással kapcsolatban, és ezeket fogja a mesterséges intelligencia elemezni, hogy felismerje a lehetséges egészségügyi problémákat, vészhelyzeteket.
Az otthoni ápolást könnyítheti meg a mesterséges intelligencia
Számos beteg a kórházi kezelés után, otthon is ápolásra szorul, különösen azok, akik ízületi protézis beültetésen estek át, vagy olyan betegségekben szenvednek, mint a cukorbetegség, a demencia, a krónikus fáradtság szindróma (ME) vagy az úgynevezett poszt-Covid szindróma. A technológiát kifejlesztő brit székhelyű cég, a Lilli, azt reméli, hogy ez az újítás csökkenti az ápolás költségeit, és felszabadítja az ápoló személyzet kapacitásának egy részét. Egy szakértő azonban azt mondta, hogy a rendszer egyes betegek számára zavaró vagy kellemetlen lehet.
A kisgépek használata árulkodó
Ahogy Nick Weston, a Lilli kereskedelmi igazgatója elmondta,
Ott ezek az eszközök figyelik a mozgást, a helyiségek hőmérsékletét és a különböző háztartási eszközök használatát. Viszont a személyiségi jogok védelme érdekében kamerák nem képezik a rendszer részét. Weston a BBC csatornának kifejtette, hogy figyelni fogják a betegek szokásait, mint például: milyen gyakran használják a vízforralót, vagy milyen gyakran nyitják ki a hűtőszekrényt, és mivel egyéni szinten végzik a megfigyeléseket, észre tudják venni akár az apró változásokat is a viselkedésükben, melyek állapotromlásra vagy változásra utalhatnak.
Az ötlet szerint, a rendszer automatikusan regisztrálja az önellátási képességek javulását vagy romlását. Olyan látszólagos apróságok is beszédesek lehetnek a rendszer számára, mint a túl gyakori éjszakai fürdőszobahasználat, ami például húgyúti fertőzésre, gyulladásra vagy férfiaknál prosztata problémákra utalhat. Nick Weston arra számít, hogy szeptember közepére lezárul a jelentkezés és kialakul a program résztvevőinek teljes köre.
Időt és pénzt takaríthatnak meg
A vállalatnál úgy vélik, hogy a rendszer évente akár 780 órával csökkentheti az ápolók betegekkel töltött idejét és ezáltal évi 250 000 font költséget takaríthatnak meg vele a dorseti tanács számára. Piers Brown, a Dorseti Tanács egészségügyért felelős vezetője elmondta, hogy ez az új rendszer jelentősen javíthatja az ellátás színvonalát Dorsetben és az NHS partnerszervezeteinél, valamint lehetővé teszi, hogy a kórházi ellátás után is biztonságosan tudják támogatni a betegek gyógyulását saját otthonaikban is.
Weston hozzátette, hogy a Lilli tervei szerint a rendszert Angliában további két helyen, egy északkeleti városban és Dél-Londonban is kiépítik. Mint elmondta, napjainkban több ember szorul háziápolásra, mint valaha, és meggyőződése, hogy a technológiának támogatnia kell az emberiséget ennek a feladatnak a megvalósításában.
Fennáll az elmagányosodás kockázata
Tom Sorrell, a Warwicki Egyetem professzora, aki a távgondozást és az ápolási robotikát tanulmányozza, úgy véli, hogy
Emellett nagyobb függetlenséget tesz lehetővé a beteg számára, aki így kevésbé érezheti magát kiszolgáltatottnak. Hozzátette, hogy ez a függetlenség növelheti is az emberek magányát, ha az ápoló napi, akár több órás, látogatását a technológiával helyettesítik.
Nick Weston erre úgy reagált, hogy a rendszer nem csupán a költségek vagy az ápolók betegekkel töltött munkaóráinak csökkentéséről szól, hanem abban is segítséget nyújt, hogy a betegek a legjobb, az állapotukhoz igazított ellátást kapják. Véleménye szerint ugyanis nem szabadna az otthonápolási szolgálatok személyzetére hagyatkozni olyankor, amikor valamelyik betegnek valójában szociális interakcióra volna szüksége.
Sérülhet a betegek magánélete: a Nagy Testvér még a WC-n is figyel
A Lilli-rendszer telepítéséhez az ápolt, vagy az annak nevében eljárni jogosult személy, például családtag írásbeli hozzájárulása szükséges. A betegek otthonaiból származó adatokat mind a továbbítás során, mind a tárolás ideje alatt titkosítják, és a vállalat szerint csak a betegellátást végző szervezet férhet azokhoz hozzá.
Anthea Tinker, a londoni King’s College Gerontológiai Intézetének professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy
Hiszen talán van, aki nem örülne annak, ha a mosdóhasználati szokásait egy számítógép követi nyomon.
Tinker megjegyezte továbbá, hogy vannak olyan mentális betegségek és állapotok, amik akadályozhatják az ápolt felelősségteljes döntési képességét. Különösen a demenciában szenvedő betegek esetében nehéz megtalálni a megfelelő egyensúlyt, hiszen nekik sokszor komoly segítségre van szükségük a napi életvitel biztosításához, miközben gyakran nem egyértelműen meghatározható a mentális állapotuk és döntésképességük.
(borítókép: CDC/Unsplash)
Amikor beadatunk egy vakcinát, nemcsak magunkat védjük, hanem a nagyszülőt, a krónikus beteget, a koraszülöttet, azaz mindazokat, akik a mi védelmünkre szorulnak.
Akár új jogszabályok is jöhetnek.
Ezt nehéz lesz kimagyarázni.
Teljesen összeállt a baloldal.
Eszement ötlet: bonus-malus rendszert vezetne be a Tisza.
A magyar egészségügy egy nehéz örökségből indulva is jelentős fejlődésen ment keresztül.
A rendőrség veszi át azoknak a javítóintézeteknek a felügyeletét és irányítását, ahol büntetőjogi eljárásban hozott döntés értelmében vannak fiatalok. A kormány a Szőlő utcai intézet körüli botrány miatt lépett közbe.
