Ukrán közéleti személyiségek az amerikai elnökhöz fordultak az Északi Áramlat-2 ügyében

A levélben – amelyet 47-en írtak alá – rámutattak arra, hogy s gázvezetékről nemrég született amerikai-német egyezség veszélyezteti a transzatlanti biztonságba és az ukrajnai reformokba már befektetett amerikai támogatásokat, és nem nyújt megfelelő biztonsági garanciákat a projekt által érintett országok számára.

Ezt a pénzt önkényuralmi rendszerek támogatására és az ukrán nép mellett a fehéroroszok, a grúzok és Oroszország többi szomszédja ellen fordítják annak megakadályozására, hogy maguk dönthessenek a saját sorsukról” – hangsúlyozták.

Az amerikai elnök közbenjárását kérők úgy vélik, Oroszországnak lehetősége nyílik arra, hogy Ukrajnát és Európát a gázellátás leállításával vagy megszüntetésével zsarolja, illetve szabotálja, és ellehetetlenítse az Ukrajnán keresztüli gázszállítást.

Az aláírók ezért azt szorgalmazzák, hogy töröljék el azt az előírást, amely szerint a szankciókról szóló jelentéseket augusztus végéig be kell nyújtani az amerikai kongresszushoz, vonják vissza az Északi Áramlat-2 elleni szankciók indokolatlan lemondását, és követeljék meg a gázvezeték beindításához szükséges összes tanúsítvány megszerzését.

Kiemelték: az Északi Áramlat-2 olyan európai üzleti körök gazdagodásához is hozzájárul, amelyek védelmezik Vlagyimir Putyin orosz elnök szerintük önkényuralmi politikáját. „Ez nem az az út, amelyhez Amerika vissza kívánt térni. Nagyon nehéz lesz hinni a demokrácia hatalmának helyreállításában anélkül, hogy átgondolnák a döntésüket” – fogalmaztak levelükben.

A levél aláíró között van két képviselő a Petro Porosenko volt elnök vezette Európai Szolidaritás és kettő a Hang párt frakciójából, valamint Aljona Hetymancsuk, az „Új Európa” elemzőközpont igazgatója, vagy Mihajlo Zsernakov, a DEJURE Alapítvány vezetője.

Erről közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben Ukrajnának is tettek néhány ígéretet. Berlin például pénzügyi segélyt ígért.

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. Kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.

(MTI, fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)