A magyar munkavállalók harmada alkalmanként, 9 százaléka pedig rendszeresen dolgozik szabadsága alatt is – közölte a Profession.hu állásportál kedden az MTI-vel.
A Profession.hu – a 2014-ben és 2019-ben végzett kutatását megismételve – az idén júniusban online kérdőíven, reprezentatív munkavétellel felmérte a nyári szabadságok felhasználását.
A közlemény szerint a válaszadók – az átlagos évi 29 nap szabadságukból – összesen 13 napot terveztek kivenni az idei nyári szezonban. Míg 2014-ben a megkérdezettek 37 százaléka utazott el, addig ez az arány 2019-re 60 százalékra, az idén pedig 65 százalékra nőtt. A felmérés szerint tízből hat munkavállaló egyszerűen ki tudja venni szabadságát, minden tizedik válaszadó érezte úgy, hogy ebben különböző tényezők akadályozzák.
A rendelkezésre álló fizetett szabadnapokat tízből négy munkavállaló hosszabb turnusokra osztva használja fel, jellemzően egy hétnél hosszabb időre elutazva, megközelítően ennyien törekszenek rövidebb programok tervezésére, 35 százalékuk pedig csak 1-2 szabadnapot vesz ki egyszerre – írják a közleményben.
A felmérés szerint a válaszadók 7 százalékának a felettese, míg 5 százalékának kollégái nincsenek tekintettel a szabadságára, a nyaralás alatt a megkérdezettek 32 százaléka alkalmanként, míg 9 százaléka rendszeresen dolgozik.
A hivatalos hívásokat a válaszadók több mint fele fogadja alkalmanként vagy minden alkalommal, és csak 14 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem veszi fel a telefonját nyaralás közben – írják a közleményben.
A kutatás rámutatott arra is, hogy 2020-ban a járvány miatt a munkavállalók közel negyede volt kénytelen a vezetőség által kijelölt időszakban felhasználni szabadságának egy részét az optimalizálás, költséghatékonyság és bizonytalan tervezhetőség következtében. Az idei oltási hullámban a válaszadók 3 százaléka kényszerült betegszabadságra a vakcináció miatt, 7 százaléknak pedig fizetett szabadnapot kellett kivennie.
(MTI, fotó: Emberek pihennek, fürdenek, napoznak a nagymarosi szabadstrandon, a Duna folyónál a Dunakanyarban. A háttérben a Salamon-torony Visegrádon az alsóvárban.MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán)
A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,7 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott alacsony szinten maradt. A gazdasági környezet stabilizálódása esetén újra lendületet kaphat a munkaerőpiac, erősítve a foglalkoztatási mutatókat.
Az oktatásban és munkaerőpiacon a nők helyzete javulóban van, miközben a fiatal férfiak egyre nagyobb része szakad le és szorul ki a társadalomból.
Nincs mese, átalakul a garantált bérminimum, a következő években több mint egymillió munkavállaló fizetését érintheti a változás.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
Kedvező képet fest a munkaerőpiac helyzete, de nemcsak ez a jó hír a friss adatok szerint.
A foglalkoztatottak száma 26 ezer fővel nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent.
Az egykori parlamenti képviselő, miniszter úgy véli, a kormánypárt humorral, értelmes vitákkal és gazdasági eredményekkel tudna sikert elérni a Tisza Párttal szemben.
Az Amerikai Bibliatársulat csütörtökön tette közzé a State of the Bible USA 2024 új kutatása foglalkozott a témával.
