A világ gazdaságának egyharmadát az ipari tevékenység teszi ki, melynek egyik fő ága az építőipar. Az Európában is kiemelkedő iparág, az EU összes GDP-jének 9 százalékát teszi ki, rengeteg embert foglalkoztat és fejleszti az általános életszínvonalat.
Az építőipar ugyan rendkívüli módon stagnál – az elmúlt évtizedben mindössze 2 százalékkal nőtt Európában – a Covid-19 után fellendülést várnak a szakértők. A kormányok jelentős összegeket fognak az infrastruktúrába fektetni a gazdaság újraindításához, de mivel az ipar hatalmas mennyiségű metán- és szén-dioxid-kibocsátással jár, ezért a fenntarthatósági célok és a klímasemlegesség elérési céljait keresztezni fogja. Így tehát az építőipar jelenleg válaszút előtt áll. Hogyan lehet zöldíteni az építőipart, és milyen szerepet játszanak a startup vállalkozások a fenntartható alternatívák létrehozásában?
Fenntarthatóság a digitalizálás révén
Az építőipar több mint 18 millió embert foglalkoztat Európa-szerte, de nemcsak a mérete vonzza a befektetőket és az alapítókat, hanem a digitalizálás iparra gyakorolt lehetséges hatásai is.
Az építőipar a világ leginkább nyersanyagigényes iparága, mely a szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékát adja és emellett rengeteg hulladékot termel. Az biztos, hogy jelenlegi formájában nem működhet tovább, mivel a Párizsi Klímaegyezmény, a 2050-es klímasemlegesség, az Európai Zöld Megállapodás és még egyéb fenntarthatósági célkitűzések útjában áll. Éppen ezért rengeteg startup cég kezdett környezetbarát alternatívákat keresni, ami megmentheti az egész építőipart. Többen újrahasznosítható vagy kémiailag lebomló anyagokkal kezdtek kísérletezni, energiatakarékos, intelligens épületeket terveztek és valósítottak meg, valamint kitöltötték a piaci réseket és hiányelemeket. Új ötletekre hívták fel a figyelmet és számos digitalizált megoldást vezettek be a piacra. A Dealroom legfrissebb jelentése szerint az elmúlt hat évben kilencszeresére nőtt az építőiparba történő mesterséges intelligenciai és robotikai beruházások száma.
A startupok ötletei annyira sikeresnek bizonyultak, hogy több nagyvállalat is, mint például a Drees & Sommer közvetlenül kezdett együttműködni a ezekkel az induló vállalkozásokkal – teret engedve az ötletelésüknek – külön innovációs központokban, úgynevezett „kreatív laboratóriumokban”. Továbbá egy Match nevű applikációt is elindítottak, melyben a startupok és a vállalatok találhatják meg egymást, akárcsak egy randi-appban. Így ezek áthidaló megoldásként funkcionálnak az alkotók és a kivitelezők között.
Az ellátási lánc kezelése
A Madaster, holland startup ötlete kicsit elrugaszkodott a hagyományos fenntarthatósági irányelvektől, azonban ötletük hosszú távon ténylegesen hozzájárulhat az építőipar zöldítéséhez. Tervük szerint létrehoznának egy digitális útlevelet az építőanyagokhoz, mely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hozzáférjenek az anyagokkal kapcsolatos legfontosabb információkhoz. Leolvasható lenne a származási hely, a gyártási idő, a pontos anyagösszetétel és a pénzügyi maradványérték is, melyek mind hozzájárulnának az anyag életciklusának növeléséhez.
Pablo van den Bosch, a Madaster társalapítója így nyilatkozott:
A hulladék csökkentése
A startupok a fogyasztók keresleti igényeire is hatással lehetnek, és elmozdíthatják őket a fenntarthatóság felé. Számos ötlettel és innovációval állhatnak elő, azonban van egy meghatározó dolog, ami mellett nem lehet elmenni: a hulladék.
2020-ban az Európai Unióban 374 millió tonna hulladék keletkezett csak az építőipar által. Tehát jelentős és a drasztikus lépéseket kell tenni az ügy érdekében, mely már politikai szabályozást igényel.
Láthatjuk azt is, hogy az építőipart több oldalról is égető kérdések veszik körül, melyekre mielőbb választ kell találni egy szebb és élhetőbb jövő érdekében.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Sebestyén Géza szerint az igazi kérdés az, felébred-e a gazdasági közösség a csipkerózsika-álmából.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
A Ferrero Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban már meg is kezdte az új termék értékesítést.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
