A világ 20 legnagyobb gazdasága az Európai Unióval közösen a globális minimumadó bevezetésén dolgozik. Az országok pénzügyminiszterei április óta tárgyalnak az ügy érdekében, és legutóbbi velencei találkozásuk során mindannyian támogatták az egységes 15 százalékos minimumadó bevezetését.
Káros adóverseny
Az egységesítés legfőbb célja az lenne, hogy megszüntessék az évek óta tartó „önmegsemmisítő nemzetközi adóversenyt”, melyben az országok évek óta egymás alá licitálnak adókulcsaikkal, hogy magukhoz vonzzák a nagyvállalatokat. Ez egy olyan verseny volt, amelyet senki nem nyerhetett meg, azonban rengeteg erőforrástól fosztotta meg az országok gazdaságát, így közbe kellett lépni.
Terveik szerint az egységes minimumadó bevezetésével megszüntetnék a nagyvállalatok nyereséghajhászását, és becsületes mederbe terelnék vissza azokat. Így senkinek nem lenne érdeke külföldre helyezni a vállalatát, hanem a saját országukban fizetnék a működésük utáni adókat. 2000 és 2018 között az amerikai vállalatok az összes külföldi nyereség felét hét országból származtatták: Bermuda, Kajmán-szigetek, Írország, Luxemburg, Hollandia, Svájc és Szingapúr. Az egyezmény hatályba lépése után már nem lesz érdekük ezekben az országokban működtetni a vállalataikat.
A jogszabály elfogadtatása
A javaslatot július 1-jén, az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) által összehívott konferencián hagyták jóvá, melyen több mint 130 ország képviselője volt jelen. Ezt követően a megvalósítás várhatóan 2023-ban fog megtörténni, amikorra már az országok is bevezetik a jogszabályt.
A minimumadó bevezetését a magyar kormány nem támogatja.
Magyarország elutasít minden olyan kezdeményezést, amely adóemeléssel és a versenyképesség romlásával járna, ezért a globális minimumadó elképzelését sem támogatjuk a nemzetközi fórumokon – jelentette ki Varga Mihály, miután Ueli Maurer svájci pénzügyminiszterrel egyeztetett.
A magyar tárcavezető kiemelte: Magyarország és Svájc egyetért abban, hogy a globális minimumadó akadályozná az innovációt és a gazdasági növekedést, túl magas a tervezett 15 százalékos adókulcs és a valós gazdasági tevékenységet sem szabadna terhelnie.
Csak a minimum biztos
A megállapodás azonban csak a minimumot határozza meg, ennél magasabb adókat bárki kivethet. Így például Joe Biden, amerikai elnök a munkahely- és infrastrukturális fejlesztési tervének részeként 21 százalékos adókulcsot javasolt a tengerentúli keresetekre, valamint a társasági adót is felemelné 21-ről 28 százalékra. Ezt a javaslatot persze a kongresszus republikánusai hevesen ellenezték, mondván, hogy ezzel az Egyesült Államok megadja magát Kínának és Európának is.
Az adóterv második részében pedig a fizikai jelenlét nélküli nyereséget kereső vállalatok adóit egységesítik, beleértve például a digitális reklámozást is. Így az egyezmény értelmében egységes megközelítés fog erre is vonatkozni.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
