Bővül az ökológiai gazdálkodás Magyarországon: az elmúlt tíz évben mintegy 70 százalékkal, csaknem 100 ezer hektárra nőtt az ökológiai szántóföldi terület mérete, és a következő tíz évben további emelkedés várható – közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) csütörtökön az MTI-vel.
Magyarországon a teljes mezőgazdásági terület mintegy 5,7 százalékán, több mint 300 ezer hektáron zajlik ökológiai gazdálkodás, ezzel az ország középmezőnyben áll az Európai Unióban, amelynek átlaga 8 százalék.
A közlemény szerint a következő tíz év sok lehetőséget tartogat a vetőmag szegmens számára is, ezért a VSZT-ben egy éve munkacsoport alakult, az ökológiai vetőmagok használatának fokozása, az információk hatékonyabb megosztása, fajtatesztek szervezése, a fajtakínálat bővítése és az ökológiai növénynemesítés ösztönzése érdekében.
Tavaly ősszel a munkacsoport szervezésében, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet koordinációjával az ország hét helyszínén indult kisparcellás őszi ökobúza fajtateszt. A kísérletek eredményei egyrészt segíthetik a gazdálkodókat, hogy az adott körülmények között legkedvezőbb, a térségükben legjobban teljesítő fajtákat tudják kiválasztani, másrészt a vetőmagos cégek is célzottan tudnak erre a keresletre felkészülni.
A közlemény idézte Mikó Péter, az Agrártudományi Kutatóközpont nemesítőjét, a Vetőmag Szövetség Ökológiai Vetőmag Munka-csoportjának elnökét, aki elmondta
A cél eléréséhez megfelelő fajtakínálatra, és a tesztelési eredményekre is építő öko növénynemesítésre és fajtaminősítésre lesz szükség. Az EU 25 százalékos öko európai területi részarányt célzó irányelvét támogató állami ösztönzésektől azt várják, hogy nemcsak a terület nagysága nő, hanem egyre több, eddig hagyományosan gazdálkodó szakember is belép majd az ökológiai gazdálkodásba – tette hozzá a szakember.
Magyarországon a szántóföldi ökogazdálkodás jellemző növényei egyebek mellett a kalászosok, a pillangósok, a napraforgó, a zöldségnövények, a hibridkukorica és csemege-kukorica. A megtermelt áru nagyobb részét exportpiacokon értékesítik, a fő célországok közé tartozik: Németország, Franciaország és Olaszország.
(MTI, fotó: Balázs Attila)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Őszintén beszélt Ukrajna uniós csatlakozásának következményeiről.
Bár a párt elnöke, Magyar Péter tagadja a szoros kapcsolatot Kökény Attilával, a tények más képet mutatnak.
Fontosabb volt a kenuban telefonozgatni a Tiszán, mint azzal foglalkozni, hogy Brüsszel épp most készül tönkretenni egész Európa mezőgazdaságát.
Kiszivárgott, hogyan alakítaná át az Európai Bizottság a mezőgazdasági támogatásokat.
Nyugati óriáscégek az elmúlt években felvásárolták Ukrajna termőterületeinek nagy részét, és most olcsó, de rossz minőségű, sőt veszélyes élelmiszerekkel készülnek elárasztani az uniós piacot, ezért lobbiznak von der Leyenéknél az ország EU-csatlakozásáért – mondta Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.