Komoly árcsökkentő hatásuk lehet az építőanyag-piacon tervezett állami beavatkozásoknak. Cél, hogy az építőanyag-kínálat a lakossági és gazdasági igényeket szolgálja, ne pedig a külföldi tulajdonú piaci szereplők extraprofitját növelje – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója
A napilap szombati számában megjelent cikkben Nagy Márton kiemelte: a hazai bányákból kitermelt és feldolgozott kavics, sóder és homok árrobbanása nem magyarázható a világpiacon tapasztalt vasipari és faáruk áremelkedésével.
A napilap ismerteti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken jelentette be az építőanyag-piacon tervezett állami beavatkozást.
Nagy Márton szerint az építőanyag-hiány nemcsak a lakossági, hanem a vállalati és az állami építőipari beruházásoknál is súlyos zavarokat okozhat. Ezért indokolt az áruk szabad mozgásának, ebben az esetben az építőanyagok kivitelének korlátozása. Az ilyen és ehhez hasonló piaci beavatkozásokat az Európai Unió megvizsgálja, ami pedig több hónapig is eltarthat. Ezért dönthet a kormány egyéb intézkedésekről is, vagyis a regisztrációs kötelezettségről, az állami elővásárlási jogról és az extraprofitadóról – hangsúlyozta.
A miniszterelnök főtanácsadója kiemelte:
Az építőanyag-gyártóknak és -forgalmazóknak az Innovációs és Technológiai Minisztérium felületén kell regisztrálniuk. Emellett részletesen be kell számolniuk a vállalkozásoknak egyebek mellett az adott termék származási helyéről, az áru útjáról. A regisztrációs kötelezettségnek köszönhetően a kormánynak nagyobb rálátása nyílik a piaci folyamatokra, és ha szükséges, az állam elővásárlási joggal élhet.
Nagy Márton rámutatott: várhatóan komoly árcsökkentő hatása lesz az extraprofitadó bevezetésének a sóderre, a kavicsra és a homokra. Az állam meghatározza azt az árszintet, amely fölött az értékesítésből származó bevétel kilencven százalékát adó formájában beszedi. A miniszterelnök főtanácsadója arra is felhívta a figyelmet, hogy
Ismertetése szerint ehhez kapcsolódik a bányászati koncessziók visszavonásáról és újrakiosztásáról szóló kormányzati döntés: amennyiben akár az extraprofit állami megadóztatása miatt, akár egyéb okok miatt a bányákat leállítják vagy nem kezdik meg a kitermelést, akkor az állam visszaveheti a jogot. Az intézkedés célja, hogy a termelés fennmaradjon – hangsúlyozta Nagy Márton.
(MTI, fotó: Ficsor Márton/Mandiner)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A nemzetgazdasági miniszter szerint nem lesz gond a növekedés és az egyensúly összehangolásával.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Régi sebeket téptek fel.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a Magyar Nemzeti Bank és a kormány kapcsolata „óriási mértékben javulni fog” az új jegybank elnök érkezésével.
A minden érzékszervre ható élmény egy másik valóságba repíti majd a nézőket.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
