A koronavírus okozta járvány és az ezzel összefüggő korlátozó intézkedések 2020 jelentős részében markáns visszaesést okoztak a magyarországi turizmus és vendéglátás szinte minden szegmensében, ennek hatására a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás bruttó hozzáadott értéke az előzetes becslések alapján 32 százalékkal csökkent az előző évhez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról 2020 című kiadványából.
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának évek óta tartó növekedése 2020-ban megállt: 5,4 millió vendég 14 millió éjszakára vette igénybe a hazai szálláshelyek szolgáltatásait, ami 58, illetve 57 százalékos csökkenés 2019-hez képest.
A beutazási korlátozások és egyéb védelmi intézkedések következtében a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakában mért éves forgalmából – az előző évektől eltérően – a belföldi vendégek részesedtek jelentősebben, 72 százalékkal. 2020-ban a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 4,0 millió belföldi vendéget fogadtak, akik összesen 9,9 millió vendégéjszakát töltöttek el. A belföldi vendégek száma 41, a vendégéjszakáké 37 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Az éves belföldi forgalom majdnem fele júliusban és augusztusban jelentkezett.
A külföldre látogató magyarok kiutazásainak száma mintegy felével, az utazásokhoz kapcsolódó költések pedig 58 százalékkal estek vissza.
Az előzetes adatok alapján 2020-ban a vendéglátásból folyó áron 1062 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 32 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A kereskedelmi szálláshelyek 2020-ban 234 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, folyó áron 58 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben.
A KSH közölte:
amelynek során a tartózkodási idejük 49 százalékkal 70,9 millió napra, az átlagos tartózkodási idejük pedig 2,3 napról 2,2 napra csökkent. Az egynapos utazások száma 46, a többnapos utazásoké 56 százalékkal volt kevesebb, mint 2019-ben.
Tavaly a külföldiektől származó bevételek összege 1054 milliárd forint volt, amely 54 százalékkal maradt el az előző évitől. Az utazók átlagos napi költése 16,7 ezer forintról 14,9 ezer forintra csökkent. A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzési célú utazások esetében 18 százalékos, az üzleti, konferencia, üzletelés jellegű utaknál 14 százalékos volt a napi kiadások csökkenése.
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2020. december 31-én 73 ezer vállalkozást tartottak nyilván, ami 0,5 százalékkal maradt el az előző évitől.
Tavaly júliusban az előző évinél 584-gyel kevesebb, 2891 kereskedelmi szálláshely közel 82 ezer szobával és mintegy 273 ezer férőhellyel várta a vendégeket. Mindegyik szállástípus egységszáma csökkent, ez leginkább a közösségi szálláshelyeket, legkevésbé a panziókat érintette. Továbbra is a szállodákban működött a legtöbb férőhely, azzal együtt is, hogy számuk több mint 22 ezerrel esett vissza. A nyári hónapokban jelentős kapacitással rendelkeztek a kempingek, júliusban 186 egység 62 ezer férőhellyel volt nyitva.
(MTI, fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Olaszország felé az idei téli szezonban még az Egyesült Királyságnál is szélesebb kínálat áll rendelkezésre.
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
