Májusban 18,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, és a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 2,3 százalékkal haladta meg az előző havit – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az épületek építése 38,6 százalékkal szárnyalta túl a tavaly májusi rendkívül alacsony szintet, amivel 8,8 százalékkal nőtt a két évvel korábbi fölé. A mélyépítés teljesítménye 0,8 százalékkal csökkent a tavalyi járványos időszakhoz képest is, így 13,4 százalékkal maradt el a 2019. májusitól.
A három építőipari ágazat közül az magasépítés teljesítménye 43,9 százalékkal, a speciális szaképítésé 22,9 százalékkal nagyobb, az egyéb a mélyépítésé 7,3 százalékkal kisebb lett. Ezzel a két évvel korábbihoz képest az épületek építése 24,9 százalékkal nőtt, a mélyépítés és a speciális szaképítés 14,2, illetve 9,9 százalékkal csökkent.
Folyó áron az idei legnagyobb, 405,2 milliárd forintos termelési értéket állított elő az építőipar, 29,1 százalékkal többet a tavaly májusinál és 14,9 százalékkal többet a két évvel korábbinál. Az épületek építése értékben tavaly májushoz viszonyítva 52,4, a mélyépítési munkáké 6,3 százalékkal nőtt.
A megkötött új szerződések volumene 11,8 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 29,2 százalékkal magasabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 3,2 százalékkal alacsonyabb volt a tavaly májusinál. Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 21,9, az egyéb építményeké 4,9 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az év első öt hónapjában 1,3 százalékkal emelkedett az építőipari termelés a múlt év azonos időszakához képest.
(MTI, fotó: Munkások a felújítás alatt álló Lánchídon 2021. július 15-én. MTI/Szigetváry Zsolt)
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Úgy tűnik, mégsem táncol mindenki mindig úgy, ahogy az ukrán elnök fütyül. Kérdés, hogy ezt Zelenszkij tudomásul veszi-e.
A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.
Éves alapon 7,2 százalékos növekedést könyvelhet el az építőipari termelés. Igaz, májusban 3,8 százalékkal csökkent a termelés volumene az előző hónaphoz képest, ez leginkább az áprilisi bővülés korrekciójának tekinthető.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
