Hogy szolgál az egészsége? – kérdezte az okos tükör

Mi is az az IoT?

Az Iot, vagyis az Internet of Things (a dolgok internete) egy olyan hálózat, ahol az egyes szenzorokkal és érzékelőkkel ellátott készülékek az internet segítségével csatlakoznak egymáshoz, ezáltal információt tudnak átadni egymásnak. Ezt a technológiát vette fejlesztésének alapjául négy tanuló a bostoni Wentworth Institute of Technology (WIT) egyetemen.

Koncepciójuk lényege, hogy az okos tükrök, vagy infó tükrök segítségével a járóbetegek hatékonyabban tudják ápolni a kapcsolatot az egészségügyi szervekkel. A rendszer célzottan az elektronikus betegnyilvántartó rendszer fejlesztésére, valamint a még pontosabb, betegek által közölt adatok begyűjtésére és továbbítására koncentrál, ezzel nem csak az egészségügyi szervek munkáját, hanem a betegek saját állapotuknak egyszerűbb felmérését is segítve. 

Az információ manuálisan is bekerülhet a rendszerbe, de ugyanez történhet hordozható- és okos eszközökön keresztül is a beépített szenzoroknak köszönhetően. 

Az előnyök

Mikor az ember egy tartós betegségben szenved, fontos a napi állapotfelmérés, hiszen ezáltal megfigyelhető a betegség alakulása, hogy javul, stagnál, esetleg súlyosbodik. Egy, a szóban forgó okos tükör sokkal kényelmesebbé teszi mindezt, hiszen a páciens egyszerűen, saját idejének megfelelően, akár otthonában is megteheti mindezt, ezzel elkerülve az esetleges hosszas utazást a napi vizitre. Valamint az eszközök közötti kommunikáció másik varázsa, hogy nem szükséges folyton az orvost hívni, ha a vizit elmaradt, hogy jelentsük a fejleményeket, hiszen mindez automatikusan felvitelre kerül a rendszerbe. Hát nem csodálatos? 

A paraméterek

Az okos tükröket jelen állás szerint két méretben tennék elérhetővé. Az egyik egy teljes hosszúságú, mondjuk úgy, hogy a hagyományos állótükreinknek megfelelő méretű, a másik pedig kisebb, orvosi szekrényhez hasonló paraméterekkel rendelkezik. Van érintőképernyős változat is, ami tartalmaz egy beépített arcfelismerő rendszert, hangvezérlést és kamerát is. 

Jelenleg is folyik a prototípus fejlesztése, de valljuk be, ígéretesnek hangzik az ötlet. A tervek szerint az első tükrök az adatok elemzésére, a biztonságos kommunikációra és az egyszerű használatra helyeznék a hangsúlyt. Az utolsó pontnak kiemelt szerepe van, hiszen a fejlesztők szeretnék, hogy minél szélesebb körű közönséget tudjanak elérni vele, hiszen annál több beteg, illetve doktor hasznára válhat. A cél egy mindenki számára előnyökkel járó egészségügyi eszköz megalkotása. 

Összegezve a fentieket, elég csábító a gondolat, hogy a napi vizitek helyett otthonról, egy, a páciens számára kedvező időpontban értesülhessen az egészségügyi állapotáról, elemzésének eredményeiről. Nem is olyan rossz ez a „dolgok internete”, ha engem kérdeznek. De Önök mit gondolnak róla? Lehet jövője egy ilyen eszköznek kis hazánkban?

A cikk szerzője Szecsődi Ramóna.