Szempillantás alatt reagált a kormány a vállalkozások kérésére: itt vannak a részletek

Nem gondolja, hogy túl szélesre nyitották a kaput, így a kevésbé érdemes cégek, a „kettes tanulók” is bekerülhetnek a támogatottak közé?

A felhívásban rögzítettük, hogy minden támogatott cégnek vállalnia és teljesítenie kell, hogy a GDP-növekedés üteménél legalább kétszer gyorsabban bővül. Másrészt a nyerteseknek végre kell hajtaniuk azokat az alapvető technológiai beruházásokat, amelyek segítségével a legjobbak közé kerülnek,  a gazdaság húzóerejévé válnak. Feltételesen vissza nem térítendő támogatásról van szó, tehát

Vagyis ebben a pályázati konstrukcióban nincsenek „kettes tanulók”.

Nem volt túl gáláns a támogatási szabályrendszer és a jogosultság feltételrendszere? Lehet, hogy ezért alakult ki ilyen óriási túligénylés kezdetben.

Az igaz, hogy szélesre tártuk a kaput, de ennek megvolt az oka. Vannak ugyanis olyan, szolgáltató szektorokban működő cégek, amelyek a korábbi pályázati támogatási körökből kimaradtak. Ezek ráadásul egy főre vetítve nagy hozzáadott értéket termelnek, ezért fontos célunk, hogy segítsük a fejlődésüket.

Másrészt vannak olyan ágazatok, amelyeket másoknál jobban próbára tett a válság, és most ezért van szükségük támogatásra.

–, a megbeszélések eredményeként született meg a Technológiaváltó támogatási program.

Ez az első olyan pályázat, ahol komoly hozzáadott érték-növekményt várnak el a cégektől. A kormány tehát csak jelentős teljesítmény fejében ad pénzt vállalkozóknak?

Igen, ahogy már említettem, a cégeknél keletkező hozzáadott értéknek kétszer olyan gyorsan kell bővülnie, mint a nemzetgazdaságnak, különben vissza kell fizetniük a megítélt támogatást. Erre a vállalkozók azt mondták, hogy komoly, de méltányos eljárás, mert így bánunk felelősen a rendelkezésre álló forrásokkal.

Kizárólag akkor jár egy cégnek támogatás, ha az ágazatára és méretére jellemző, alapvető digitalizációs, technológiaváltó, robotizációs, automatizációs, ipar 4.0 vagy adatgazdálkodási beruházásokat végrehajtja. Nemcsak kimagasló növekedést várunk el tehát attól, aki támogatást kér, hanem rámutatunk azon területekre is, amelyek megalapozhatják a gyors teljesítményjavulást.

Azt még egy  ellenzéki hírportál is elismerte, hogy a vállalkozásoknak volt idejük felkészülni, az igényeket látva pedig dicséretesen gyorsan váltott a kormányzat. Számítottak ekkora túligényésre? Hogy alakulhatott ez így?

Tudtuk, hogy vonzó lesz a konstrukció, és jelentős lesz az igény, mert volt viszonyítási alapunk. Tavaly egy nagyon hasonló konstrukció vizsgázott. Akkor az volt a kritérium, hogy abban az esetben nem kell visszafizetni a támogatást, ha egy cég legalább a munkavállalóinak 90 százalékát megtartja. Tavaly a százmilliárdos keret – a kiírásban foglaltaknak megfelelően 130 milliárdig történő túlhúzással – három hét alatt telt be, a mostaninál jóval lassabban.

A mostani pályázati konstrukciót valóban már tavaly decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátottuk, a végleges változat lényegi elemeit tekintve 90 százalékban megfelel az akkori terveknek. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek több mint fél évük volt felkészülni erre a beruházásösztönző támogatási programra. Úgy látjuk, a rendkívüli érdeklődést mindemellett az is indokolja, hogy

A második és harmadik szakaszban meghirdetésre tervezett százmilliárd forintot előrehozták. Akkor a későbbi körökben már nem lesz forrás? Mi lesz azokkal, akik a későbbi szakaszokra készültek volna?

A százmilliárd előrehozása technikai kérdés, mert így tudunk azonnal ráemelni az összegre. De már vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogyan folytatódhatna újabb szakasszal a felhívás, addig is a vállalkozások türelmét kérjük. Ráadásul még csak a 2021-27-es időszak elején vagyunk, folyamatosan hirdetjük majd meg a magyar kkv-k versenyhelyzetének megerősítését szolgáló újabb pályázatokat is.