Hétfőtől péntekig Budapest ad otthont a hatodik játékelméleti világkongresszusnak, a World Congress of the Game Theory Society-nek, amelyet 4 évente mindig más országban rendeznek meg a tudományág kutatói, szakértői számára.
Az eseményt a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közreműködésével rendezik meg a Budapesti Kongresszusi Központban – olvasható a szervezők közleményében.
A nemzetközi világkongresszust eredetileg 2020-ban szerették volna megtartani Magyarországon Harsányi János, Nobel-díjas tudós születésének századik évfordulója előtt tisztelegve, azonban a koronavírus-járvány miatt erre nem kerülhetett sor.
Idén a Budapesti Kongresszusi Központban hibrid – online és élő – formában tartják az eseményt, amelyen részt vesznek a világ vezető egyetemeinek professzorai, vezető intézeteinek kutatói is.
Matthew O. Jackson, ismert hálózatkutató, a népszerű The Human Network című könyv szerzője, a Játékelmélet Társaság jelenlegi elnöke és Hervé Moulin matematikus-közgazdász, a játék- és a közösségi döntések tudósa is.
A budapesti kongresszus előtt 2016-ban Maastrichtban, 2012-ben Isztambulban, 2008-ban pedig Evanston-ban gyűltek össze a játékelmélet kutatói.
A játékelmélet a matematika egyik ága, amely döntési helyzeteket vizsgál. Módszertanának alapjait Neumann János fektette le egy 1928-as munkájában, a terület másik neves, magyar származású kutatója Harsányi János Nobel-díjas tudós.
Legutóbb 2020-ban két tudós játékelméleti kutatásaiért kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat.
„A módszertan az egyének között zajló stratégiai kölcsönhatások matematikai leképezése, amelyet ugyan elsősorban a közgazdaságtudományban alkalmaznak, de a katonai fegyverkezési versenyektől a közgazdaság- és politikatudományon át a biológiáig számos területen használhatóak. Segítségével sok bonyolult helyzetben található meg az érintettek számára az igazságos, optimális vagy stabil megoldás, mint például egy folyó szennyezésével kapcsolatos országok közötti felelősségvállalás, a felsőoktatásba jelentkezők számára a lehető legészszerűbb felvételi rendszer kialakítása, az egyéni szociális hálózatok kiterjedtsége és a dohányzás közötti kapcsolat felmérése, vagy akár a Brexit hatása az uniós hatalmi viszonyokra” – írják a közleményben.
Olyan találmányok fűződnek a magyarok nevéhez, amelyek az egész bolygó életében meghatározóak. Íme, a tíz legismertebb felfedezés, amely honfitársainknak köszönhető.
Megdöbbentő magyar kutatás látott napvilágot: harmadával megnőtt az emlődaganat előfordulása a 30-39 éves korosztályban.
A XXI. Század Intézet októberi felmérésből kiderült, hogy a magyar közösségi média felhasználók számára fontos az emberi méltóság védelme és nem szeretik az álhíreket.
Egy, a lány holtteste mellett megtalált tárgynak döntő jelentősége lehet.
Egy friss felmérés szerint a lengyel társadalom élesen kettészakadt: közel ugyanannyian támogatják, mint ahányan ellenzik, hogy Ukrajna területeket adjon fel a békéért.
Megy már a sumákolás nagyon, aminek valami olyasmi a végső célja, hogy megmutassák: nem kell félni a Tisza-adótól, meg is lehet szeretni azt. Varga Mátyás Zsolt írása.
Zelenszkij korábbi külügyminisztere szerint Ukrajna előtt taktikai vereség, de stratégiai győzelem áll.
Megfogta az Isten lábát a kutatóűrhajós: személyesen a Csillag születik zsűritagja látta el tanácsokkal!
