Az átlagos bruttó fizetések alapján a leghosszabb időszakot 15,2 évet a szerbeknek kellett dolgozniuk ahhoz, hogy új, 70 négyzetméteres lakást vehessenek, ehhez Magyarországon tavaly 8,4 évnyi bruttó átlagkereset kellett – írta a Deloitte európai lakóingatlan-piaci (Deloitte Property Index) tanulmányában, amit hétfőn juttattak el az MTI-nek.
A felmérés 10. kiadásának adatai szerint a vizsgált 24 európai ország közül tavaly első alkalommal lett Ausztria a legdrágább a 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral, a második helyezést 4421 eurós átlagárral Franciaország érte el. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2020-ban 1657 euró volt.
Közölték, a legdrágább európai város 2020-ben továbbra is Párizs volt, ahol csaknem 13 ezer eurót kellett fizetni egy négyzetméterért új lakás vásárlásánál. A lista második helyezettje Tel-Aviv, míg a harmadik helyen München szerepel, ahol átlagosan 8700 eurót kellet fizetni egy négyzetméterért. Budapesten 2020-ban az új lakások átlagos négyzetméterára 2207 euró volt.
A közlemény idézte Kohári Gábort, a Deloitte Magyarország Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettesét, aki elmondta, a fővárosok közül csak Rómában csökkentek a lakásárak. Tavaly új jelenségként már több európai nagyvárosban 10 százalékot meghaladó árcsökkenést is mértek.
– tette hozzá.
Kiderült, hogy 2020-ban a bérelt ingatlanoknál is Párizsban kellett a legtöbbet fizetni Európában, négyzetméterenként átlagosan 28,6 eurót. Budapesten az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 9,76 euró volt, ami a vizsgált 62 európai város közül a 39. legmagasabb. Ugyanakkor megjegyezték, hogy Budapesten a bérleti díjak jelentősen csökkentek 2019-hez képest.
Ámann Róbert, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója a közlemény szerint elmondta, a bérleti díjak csökkenése vélhetően azzal magyarázható, hogy a járványügyi korlátozások hatására a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadások lehetősége jelentősen korlátozódott, illetve a vidéki diákok és munkavállalók száma is csökkent a fővárosban, így a hosszú távú bérleti piacon megjelent kínálat jelentősen javította a bérlők alkupozícióját.
A közlemény szerint
Példaként említették, hogy az ezer emberre jutó építési engedélyek száma Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában 3,62 volt, míg Ausztriában meghaladta a 10-et. Ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy a vizsgált országok közül Ausztriában bővült a legdinamikusabban a lakásállomány.
(MTI, fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Jelentős hatással lehetnek a piacra az Otthon Start program követelményeinek is megfelelő új lakások.
Megtorpant a lakásdrágulás: Budapesten már enyhe árcsökkenés látszik, országosan kettészakad a piac.
Mutatjuk a magyar lakáspiac idei legdrágább és legolcsóbb ingatlanjait!
Soproni Tamás, a kerület polgármestere fontosnak tartja, hogy a változtatás csak több mint egy év múlva vezetik be, mert a vállalkozásoknak így lesz idejük felkészülni.
Évek óta tudjuk, hogy elszálltak a hazai lakásárak, de ez még szembetűnőbbé válik, ha megfigyeljük az olasz piacot.
Csorba Dániel ingatlanos szerint élénkül a lakáspiac, ami az árak csökkenésének köszönhető.
Az első nyugati kormányfő, aki látogatást tesz a térségben az iráni háború óta.
A kínai gyártók újabb áttörése révén a nátriumion-akkumulátorok a fagyállóságuk és az akár 5–11 perces töltési idejükkel teszik hatékonyabbá az elektromos autózást. A nátriumion-cellák ára az év végére várhatóan 19 dollár/kWh-ra zuhan, ami a 10 ezer töltési ciklusos élettartammal kombinálva radikális fordulatot hozhat a globális zöldátállásban.
