Mintegy 1,3 millió éves észak-afrikai kőszerszámokat találtak régészek Marokkóban. A felfedezés alapján jóval korábban kezdődött a kőeszköz-készítés a térségben, mint korábban vélték.
A nemzetközi régészcsoport a legősibb észak-afrikai kőbaltakészítő helyszínt tárta fel, amely a szakemberek szerint 1,3 millió éves lehet – adta hírül a The Guardian brit napilap online kiadása.
A kutatók szerdán Rabatban elmondták, hogy
A pattintott kőeszközöket egy Casablanca külvárosában lévő kőbányában végzett ásatásokon találták. Abderrahim Mohib, a francia-marokkói őskori Casablanca-program társigazgatója szerint a lelet az acheuli-kultúra afrikai megjelenésének történetéről folyó vitát is felpezsdítheti.
Korábban úgy gondolták, hogy az acheuli kőeszközgyártás 700 ezer évre nyúlik vissza Észak-Afrikában. Az 1969-ben híressé vált Thomas Quarry I. elnevezésű lelőhelyen most felfedezett kőszerszámok azt jelentik, hogy az acheuli-kultúra majdnem kétszer olyan idős ebben a térségben.
A lelőhelyen egy 17 fős marokkói, francia és olasz kutatókból álló régészcsoport kutatott, és vizsgálta meg az előkerült kőeszközöket.
Abduluhed Ben-Ncer marokkói régész „kronológiai visszalépésként” értékelte a felfedezést. Kiemelte: az acheuli-kultúra megjelenése Marokkóban most már közelít a dél- és kelet-afrikai 1,6, illetve 1,8 millió évvel ezelőtti időpontokhoz.
Mohib szerint
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Ez nem Lengyelország, nem Magyarország, ez az unió magja, a mintademokrácia.
„Még soha életemben nem tapasztaltam ilyet.”
Párizsnak sikerült még jobban magra haragítania egykori gyarmatát.
Karbonsemleges világbajnokságot ígérnek.
Az állatvédők Cristiano Ronaldo segítségét is kérik.
Az MCC szakértője szerint Románia, Törökország, Algéria és Marokkó az uniós országok bevándorlóinak főbb kibocsátó-országai.
Kedélyesen sétált be a miniszterelnök a Várkert Bazárba.
Akár 16 Celsius-fok is lehet.
