A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzet internetes oldalán azt írta, az EU tovább veszít korábbi súlyából, a 2020-as években lemarad a pénzügyi, kereskedelmi és az új típusú hadviselés eszközeinek kifejlesztésében. A két fő hadviselő fél – az Egyesült Államok és Kína – hatalmas innovációs áttöréseket érnek el a versengés összes területén, ebből azonban az EU lényegében kimarad – állapítja meg a szerző.
A jegybank elnöke a közös pénzt, az eurót az EU legerősebb pontjának egyben a leggyengébb területének is tartja, amelyet „a nyugat-európai nemzetek új háborújától és a keleti birodalomtól való félelem hozott létre”, abban a pillanatban (1992), amikor Szovjetunió felbomlása nyomán megszűnt a külső fenyegetés, azaz megszületése egybeesett létezési okának megszűnésével.
Ma két eurócsoport él együtt egy eurózónában: az északiak és a déliek. A gazdasági fejlettség, az életmód, életfelfogás terén sem egységes Európa. A válság során az északiak jelentősen növelték a déliekhez képest már korábban is jelentős előnyüket. Ez így lesz az egész évtizedben – várja Matolcsy György.
Véleménye szerint az Európai Unió hármas adósságot halmoz fel.
A válság alatt minden tagállam államadóssága nőtt az Európai Központi Bank – helyesen – jelentősen növelte mérlegét, ezzel megmentette az eurózónát a gazdasági összeomlástól. Ez az államok második eladósodási szintje. Az eurózóna kormányai és a közös jegybank együtt nagyjából a GDP 40 százalékát fordították válságkezelésre, de ezzel sem előzhették meg a belső fejlettségi törésvonal erősödését – vélekedik az MNB elnöke.