A magyar vállalkozások az iparos, a gazda és a szakember hagyományaira építve kezelték a válságot, és akik talpon maradtak, megerősödve térnek vissza – derül ki egy friss kutatásból. A Makronóm cikke.
A koronavírus-járvány kitörése óta számtalan egyéni, olykor megható, máskor felkavaró, megint máskor reménykeltő történetet hallhattunk arról, hogy hogyan próbált – ki-ki a maga módján – megküzdeni a kialakult helyzettel. A Makronómon is olvashattak például arról, hogy hogyan csinált alberlétet a hotelszobáiból a fővárosi Ambra Hotel. Készítettünk interjút a nyitásra készülő Zirci Apátsági Manufaktúra sörfőző műhelyében, de Rauf Sven Tamás étteremkritikus és cukrászdatulajdonos is elmondta lapunknak a járvány kapcsán, hogy kezd a töke tele lenni az egésszel.
Ezek a történetek jellegükből fakadóan mégsem adhatnak pontos képet a magyar vállalkozói szféra helyzetéről a koronavírus járvány alatt. Olyan átfogó kutatás viszont eddig nem igazán készült, mely a vállalkozások szemszögéből nézve igyekezett megvizsgálni a járvány hatásait: ezt az űrt próbálja betölteni a Mathias Corvinus Collegium Vállalkozáskutatási Műhelyének és az IFKA Nkft. Evolúció – Megújuló Vállalkozások Programjának közös kutatása. A kutatás vezetői Szepesi Balázs (MCC) és Pogácsás Péter (IFKA) voltak. A kutatók eredményeiket június 10-én, a Mathias Corvinus Collegiumban tartott konferencián mutatták be.
Sokan vesztettek keveset
A kutatás eredményei alapján az áfa-körbe tartozó mintegy 315 ezer kis- és középvállalkozás 57,21 százalékának, azaz körülbelül 180 ezer vállalkozás árbevétele csökkent 2020-ban 2019-hez képest. Ez a szám jól szemlélteti, hogy a válságnak az egész gazdaságra kiterjedő hatásai voltak. Az eddig a járvány miatt nem megtermelt GDP értéke 5 ezer milliárd forintra rúg –
„ez volt a védekezés ára”,
fogalmazott Szepesi Balázs. A kutatók ugyanakkor azt is kiemelik, hogy az átlagos árbevételvisszaesés mindössze 3 százalékos volt – ez leginkább annak tudható be, hogy erős különbségek mutatkoztak a válság hatásai közt az egyes ágazatokban.
Az adatok szerint a legnagyobb terhet a vállalkozások számára a kereslet bezuhanása jelentette, ezt pedig leginkább az határozta meg, hogy az adott vállalkozás mely ágazatban tevékenykedik. Az ágazati hovatartozás által megszabott pályáról csak kivételes esetben tudták az egyedi üzleti megoldások eltéríteni a vállalkozásokat. Nem meglepő módon az egyik legnagyobb árbevétel-visszaesést a szálláshely-vendéglátás területén működő cégek szenvedték el, de a művészeti, alkotó, szórakoztató tevékenységet folytatókat is erősen megviselte a járvány. Legalább 20 százalékos csökkenést mintegy 30 ezer cég esetében regisztráltak.
A szálláshely-vendéglátás volt az egyetlen olyan ágazat, melyben területi különbségeket találtak a kutatók. „Budapesten ezen a területen nem volt élet a nyáron, vidéken igen” – foglalta össze a tanulságokat Szepesi Balázs.
Nem mindenki volt azonban vesztese a válságnak, egyes ágazatok ugyanis 2020-ban is növelni tudták árbevételüket. A postai és futártevékenységet végző vállakozások és a pénzügyi közvetítők árbevétele több mint 20 százalékot ugrott, de a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és az élelmiszergyártás eredményei is némileg javultak 2019-hez képest. „A többi ágazat árbevételei nagyjából az átlag körül szóródtak” – mondta Pogácsás Péter.
A vállalkozások számára a legenyhébb hullám volt a legnehezebb
A járvány első hulláma derült égből villámcsapásként sújtott le a magyar vállalkozói szférára, így a legtöbbek számára ez az időszak járt a legnagyobb visszaeséssel. Ekkor kiemelt problémát jelentett a vállalkozók számára, hogy sok helyen fennakadások voltak az ellátási láncokban: 2020 márciusában a vállalkozások 63 százaléka számolt be efféle problémáról. A válság előtti időszakban normális esetben 2 hét alatt beérkeztek a külföldről rendelt áruk, ez az idő az első hullámban 1-2 hónapra is felugorhatott, mely komoly tartalékolásra késztette a vállalkozásokat – ismertette az vállalatvezetői interjúk alapján Pogácsás.
A kutatóknak nyilatkozó vállalatvezetők emelett kiemelték, hogy azért volt a legnehezebb az első hullám, mert akkor „mindenki túl óvatos volt”. Szepesi Balázs kiemelte, hogy
„a vállalkozásokra nem az hatott, hogy járvány volt, hanem az, hogy a járvány ellen védekeztünk”.
Az első hullám során a megbetegedések miatt kieső munkavállalók nem jelentettek gondot, ez a későbbi hullámok alatt okozott kisebb problémákat a cégek életében.
A mikrovállalkozásoknál tovább tart a válság – így reagáltak a vállalkozáskutatási szféra szereplői az eredményekre
Az eredmények ismertetését követő panelbeszélgetésen számos egyéb kutatóhely képviselői is megosztották gondolataikat az eredményekről a saját kutatásaik fényében. Nábelek Fruzsina, az MKIK-GVI ügyvezető igazgatója arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy saját vállalati konjunktúrafelméréseikből az derül ki, hogy a válság nagyon eltérően érintette a különböző méretű cégeket. Míg a nagyobb vállalatok esetében jelenleg már pozitívba fordult a konjunktúramutató, addig a kevesebb mint 10 főt foglalkóztatók körében továbbra is a recessziós várakozás az uralkodó. Emellett rámutatott arra is, hogy ahogy csökken egy vállalat mérete, úgy növekszik a csődkockázat percepciója.
Hasonló megállapításokat tett Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője is. A jegybanki vezető kiemelte, hogy általánosságban igaz a mostani légkörre, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál pozitívabban látja a helyzetét.
Többen felvetették a kérdést, hogy vajon milyen hatást gyakorolt a járvány az utódlási és generációváltással kapcsolatos kérdésekre. Ezzel kapcsolatban Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese kifejtette, hogy a magyar vállakozások egyébként sem álltak jól a generációváltásra való tudatos felkészülésben, és további kutatásokat szorgalmazott ebben a témában. Továbbá hozzáfűzte, hogy még a gazdasági szakos egyetemisták körében is viszonylag kevés hallgató képzeli el a jövőjét a vállalkozói pályán. Problémaként hozta fel azt is, hogy a járvány hónapjaiban lényegében megszűntek a gyakornoki helyek, ez pedig egy óriási kimaradt lehetőség a mostani generációnak.
Válságkezelés magyar módra
A bevételkieséssel párhuzamosan a vállalkozások költségei is jelentősen nőhettek, így nem meglepő, hogy a cégek majdnem felének voltak likviditási problémái a járvány alatt. Ennek orvoslására leginkább a hitelmoratórium és a vállalkozások saját tartalékai adtak lehetőséget.
A kutatóknak nyilatkozó számos cégvezető elmondta, ennek köszönhetik talpon maradásukat. A kutatók elmondása alapján egy megkérdezett cégvezető története jól példázza azt is, hogy a bankok maguktól nem szívesen könnyítettek volna a vállalkozások terhein. A cégvezető elmondása alapján még a járvány első hullámának kezdetén szerette volna elérni, hogy átütemezzék a tartozását, erről azonban akkor a bank hallani sem akart, s elhajtották a vállalkozót – ez arra utal, hogy ezen a téren valóban szükség lehetett a kormányzat beavatkozásra. Ugyanakkor
A munkahelymegtartó támogatásról és az ágazati bértámogatásról sokaknak például az volt a benyomása, hogy a bonyolult eljárási szabályok mellett alacsony a támogatás mértéke, egyesek pedig bár megigényelték a támogatást, elutasították őket. Az is igaz viszont, hogy akinek sikerült igénybe venni, annak valóban segítséget jelenthetett a támogatás. Emellett több vállalkozás is túl szigorúnak tartotta a bevezetett korlátozásokat és a válságtámogatások kritériumrendszerét – ennek fényében pedig néhányakban az is felmerült, hogy a válságkezelés szempontjai közt a piaci viszonyok átrendezésének igénye is megjelent. A Makronóm kérdésére válaszolva a kutatók azt is elmondták, hogy a válság alatt létrehozott kedvezményes hitelkonstrukciókkal – például az újraindítási gyorskölcsönnel, vagy az NHP-hitelekkel – leginkább azok éltek, akik valamilyen fejlesztést, beruházást akartak végrehajtani, azaz ezek a kezdeti likviditási problémák orvoslására nem jelentettek megoldást. A beruházások terén Pogácsás kiemelte, hogy „a kkv-k beruházási tevékenysége nem igazán csökkent 2020-ban, ez pedig az elmúlt években kialakított támogatási rendszernek köszönhető”.
A kutatás hét pontban foglalja össze, hogy milyen volt a tipikus válságkezelési stratégia a magyar vállalatoknál. Ezen séma részletei az egyes ágazatokban komoly eltéréseket mutathatnak. A kutatók által meghatározott hét pont a következő:
Mindezek mellett nagy hangsúly helyeződött a digitalizációra is. Egyfelől a fogyasztói és partnerkapcsolatok áthelyeződtek a digitális térbe, másfelől a fizikai jelenlétet nem megkövetelő munkakörökben elterjedt a home office. Az ugyanakkor kiemelendő, hogy
Ennek oka a kutatók szerint abban leledzik, hogy erre egyszerűen már nem maradt energiája a cégeknek – ugyanakkor nem zárják ki, hogy az egyéb területeken elért sikereken felbuzdulva ezen a téren is felgyorsulhat a digitalizáció.
Ami a munkaerőt illeti, a legtöbb vállalkozás igyekezett megtartani alkalmazottait, s elkerülni az elbocsátásokat. Ez a kutatás szerint annak tudható be, hogy az elmúlt évek üzleti gondolkodása egyre nagyobb értékként tekint a munkavállalókra. A munkavállalók megtartása a legtöbb helyen sikerült – ez alól leginkább a szálláshely-vendéglátás jelentett kivételt, ahol számos embert elbocsátottak pozíciójából. A munkapiaci helyzet a legfiatalabbak esetében nagyot romlott. Emellett
mivel az iskolabezárás következtében jelentkező családi többletfeladatok leginkább rájuk hárultak – emeli ki a kutatás.
Nemzetközi kitekintés
A konferencia délutáni angol nyelvű paneljén nemzetközi kontextusban vitatták meg a kutatók a vállalkozások járványra adott reakcióit. Rudy Verlhac, az OECD közgazdásza arra mutatott rá, hogy kkv-k és a fiatal cégek nagyon fontos szerepet játszanak a világgazdaságban, azonban a járvány pont, hogy őket viselhette meg legjobban. A kutató szerint a járványnak hosszútávú hatásai is lesznek, s a politikának az a feladata, hogy a megfelelő intézkedésekkel segítse a vállalkozásokat a dinamikusan változó üzleti környezethez való alkalmazkodásban.
Mirek Jarosinski, a Warsaw School of Economics professzora az egészségügyi vállalkozások szemszögéből világította meg az elmúlt időszakat. Felhívta a figyelmet, hogy mivel mindenki a COVID-ra koncentrált, így bár ágazati szinten pozitívan jöhetett ki a gyógyszeripar, mégis sok olyan cég lehet itt is, akiknek visszaesett a kereslete, mivel nem a járvánnyal kapcsolatos termékeket gyártott. A kutató arra is rámutatott, hogy sok egészségügyi vállalkozás a bonyulult akkreditációs folyamatok miatt nem tudott átállni a koronavírus elleni védekezéshez szükséges eszközök gyártására a járvány során.
Huubertus Ruel, az MCC Visiting Fellowship Programjának tagja kérdései által arra helyezte a hangsúlyt, hogy sok kkv az állami támogatásoknak köszönhetően tudott csak talpon maradni, s érdekes lesz megfigyelni, hogy mi történik, ha megszűnnek ezek a támogatások. Emellett – utalva rá, hogy a digitalizáció a home office-on és az ügyfél- és partnerkapcsolatok területén kívül nem igazán lépett előre – felvetette, hogy lehet, hogy ennek beindításához szintén állami segítségre volna szükség.
Megerősödve jönnek ki a vállalkozások a pandémiából?
Mindent összevetve a kutatók megállapítják, hogy a magyar kkv-k többsége „az iparos, a gazda, a szakember hagyományaira épít”. Ez azt jelenti, hogy a környezetet egyfajta adottságként fogják fel, és a legtöbbek alkalmazkodó attitűddel rendelkeznek.
„Panaszözönre számítottunk a vállalkozóktól, de sokkal inkább pozitív hozzállást tapasztaltunk”
– osztotta meg tapasztalataikat Szepesi Balázs. A vállalkozók 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ha előre tudott volna a járványról, akkor sem reagált volna rá másképp. Emellett pedig azt is kiemelik, hogy a járvány elindíthat egy olyan folyamatot a vállalkozások körében, mely által
„a stratégiai gondolkodás még inkább bekerülhet a magyar vállalkozások szótárába”
– ez pedig a kutatók szerint javíthat a magyar vállalkozások alkalmazkodó- és kezdeményezőképességén is.
Címlap: Untener Kinga tulajdonos kinyitja nyíregyházi virágüzletét 2021. április 7-én. (MTI/Balázs Attila)
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Paul Morlandot, Nagy-Britannia vezető demográfusát kérdeztük.
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Nem kis név jelentkezett be az elnöki posztra.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
