Slágertermék lett a moratórium, a többi kormányzati intézkedést viszont vegyesen látták a vállalkozások

A koronavírus-járvány kitörése óta számtalan egyéni, olykor megható, máskor felkavaró, megint máskor reménykeltő történetet hallhattunk arról, hogy hogyan próbált – ki-ki a maga módján – megküzdeni a kialakult helyzettel. A Makronómon is olvashattak például arról, hogy hogyan csinált alberlétet a hotelszobáiból a fővárosi Ambra Hotel. Készítettünk interjút a nyitásra készülő Zirci Apátsági Manufaktúra sörfőző műhelyében, de Rauf Sven Tamás étteremkritikus és cukrászdatulajdonos is elmondta lapunknak a járvány kapcsán, hogy kezd a töke tele lenni az egésszel.

Ezek a történetek jellegükből fakadóan mégsem adhatnak pontos képet a magyar vállalkozói szféra helyzetéről a koronavírus járvány alatt. Olyan átfogó kutatás viszont eddig nem igazán készült, mely a vállalkozások szemszögéből nézve igyekezett megvizsgálni a járvány hatásait: ezt az űrt próbálja betölteni a Mathias Corvinus Collegium Vállalkozáskutatási Műhelyének és az IFKA Nkft. Evolúció – Megújuló Vállalkozások Programjának közös kutatása. A kutatás vezetői Szepesi Balázs (MCC) és Pogácsás Péter (IFKA) voltak. A kutatók eredményeiket június 10-én, a Mathias Corvinus Collegiumban tartott konferencián mutatták be.

Sokan vesztettek keveset

A kutatás eredményei alapján az áfa-körbe tartozó mintegy 315 ezer kis- és középvállalkozás 57,21 százalékának, azaz körülbelül 180 ezer vállalkozás árbevétele csökkent 2020-ban 2019-hez képest. Ez a szám jól szemlélteti, hogy a válságnak az egész gazdaságra kiterjedő hatásai voltak. Az eddig a járvány miatt nem megtermelt GDP értéke 5 ezer milliárd forintra rúg –

fogalmazott Szepesi Balázs. A kutatók ugyanakkor azt is kiemelik, hogy az átlagos árbevételvisszaesés mindössze 3 százalékos volt – ez leginkább annak tudható be, hogy erős különbségek mutatkoztak a válság hatásai közt az egyes ágazatokban.

Az adatok szerint a legnagyobb terhet a vállalkozások számára a kereslet bezuhanása jelentette, ezt pedig leginkább az határozta meg, hogy az adott vállalkozás mely ágazatban tevékenykedik. Az ágazati hovatartozás által megszabott pályáról csak kivételes esetben tudták az egyedi üzleti megoldások eltéríteni a vállalkozásokat. Nem meglepő módon az egyik legnagyobb árbevétel-visszaesést a szálláshely-vendéglátás területén működő cégek szenvedték el, de a művészeti, alkotó, szórakoztató tevékenységet folytatókat is erősen megviselte a járvány. Legalább 20 százalékos csökkenést mintegy 30 ezer cég esetében regisztráltak.

A szálláshely-vendéglátás volt az egyetlen olyan ágazat, melyben területi különbségeket találtak a kutatók. „Budapesten ezen a területen nem volt élet a nyáron, vidéken igen” – foglalta össze a tanulságokat Szepesi Balázs.

Nem mindenki volt azonban vesztese a válságnak, egyes ágazatok ugyanis 2020-ban is növelni tudták árbevételüket. A postai és futártevékenységet végző vállakozások és a pénzügyi közvetítők árbevétele több mint 20 százalékot ugrott, de a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és az élelmiszergyártás eredményei is némileg javultak 2019-hez képest. „A többi ágazat árbevételei nagyjából az átlag körül szóródtak” – mondta Pogácsás Péter.

A vállalkozások számára a legenyhébb hullám volt a legnehezebb

A járvány első hulláma derült égből villámcsapásként sújtott le a magyar vállalkozói szférára, így a legtöbbek számára ez az időszak járt a legnagyobb visszaeséssel. Ekkor kiemelt problémát jelentett a vállalkozók számára, hogy sok helyen fennakadások voltak az ellátási láncokban: 2020 márciusában a vállalkozások 63 százaléka számolt be efféle problémáról. A válság előtti időszakban normális esetben 2 hét alatt beérkeztek a külföldről rendelt áruk, ez az idő az első hullámban 1-2 hónapra is felugorhatott, mely komoly tartalékolásra késztette a vállalkozásokat – ismertette az vállalatvezetői interjúk alapján Pogácsás.

A kutatóknak nyilatkozó vállalatvezetők emelett kiemelték, hogy azért volt a legnehezebb az első hullám, mert akkor „mindenki túl óvatos volt”. Szepesi Balázs kiemelte, hogy

Az első hullám során a megbetegedések miatt kieső munkavállalók nem jelentettek gondot, ez a későbbi hullámok alatt okozott kisebb problémákat a cégek életében.

Válságkezelés magyar módra

A bevételkieséssel párhuzamosan a vállalkozások költségei is jelentősen nőhettek, így nem meglepő, hogy a cégek majdnem felének voltak likviditási problémái a járvány alatt. Ennek orvoslására leginkább a hitelmoratórium és a vállalkozások saját tartalékai adtak lehetőséget.

A kutatóknak nyilatkozó számos cégvezető elmondta, ennek köszönhetik talpon maradásukat. A kutatók elmondása alapján egy megkérdezett cégvezető története jól példázza azt is, hogy a bankok maguktól nem szívesen könnyítettek volna a vállalkozások terhein. A cégvezető elmondása alapján még a járvány első hullámának kezdetén szerette volna elérni, hogy átütemezzék a tartozását, erről azonban akkor a bank hallani sem akart, s elhajtották a vállalkozót – ez arra utal, hogy ezen a téren valóban szükség lehetett a kormányzat beavatkozásra. Ugyanakkor

A munkahelymegtartó támogatásról és az ágazati bértámogatásról sokaknak például az volt a benyomása, hogy a bonyolult eljárási szabályok mellett alacsony a támogatás mértéke, egyesek pedig bár megigényelték a támogatást, elutasították őket. Az is igaz viszont, hogy akinek sikerült igénybe venni, annak valóban segítséget jelenthetett a támogatás. Emellett több vállalkozás is túl szigorúnak tartotta a bevezetett korlátozásokat és a válságtámogatások kritériumrendszerét – ennek fényében pedig néhányakban az is felmerült, hogy a válságkezelés szempontjai közt a piaci viszonyok átrendezésének igénye is megjelent. A Makronóm kérdésére válaszolva a kutatók azt is elmondták, hogy a válság alatt létrehozott kedvezményes hitelkonstrukciókkal – például az újraindítási gyorskölcsönnel, vagy az NHP-hitelekkel – leginkább azok éltek, akik valamilyen fejlesztést, beruházást akartak végrehajtani, azaz ezek a kezdeti likviditási problémák orvoslására nem jelentettek megoldást. A beruházások terén Pogácsás kiemelte, hogy „a kkv-k beruházási tevékenysége nem igazán csökkent 2020-ban, ez pedig az elmúlt években kialakított támogatási rendszernek köszönhető”.

A kutatás hét pontban foglalja össze, hogy milyen volt a tipikus válságkezelési stratégia a magyar vállalatoknál. Ezen séma részletei az egyes ágazatokban komoly eltéréseket mutathatnak. A kutatók által meghatározott hét pont a következő:

1. A kiadások csökkentése, a belső tartalékok mozgósítása.
2. Rugalmas partneri viszonyok kihasználása a munkavállalók, vevők, szállítók vonatkozásában. Ezzel kapcsolatban a kutatók ugyanakkor kiemelték, hogy az efféle szolidaritás pont ott nem volt jellemző, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá, azaz a szálláshely-vendéglátásban.
3. Széleskörű tájékozódás, tapasztalatok összegyűjtése.
4. Járványügyi, egészségügyi intézkedések bevezetése.
5. A működés feltételeinek biztosítása.
6. Új értékesítési formák bevezetése.
7. Állami támogatási programok, kedvezményes hitelek megismerése, esetleges igénybevéte.

Mindezek mellett nagy hangsúly helyeződött a digitalizációra is. Egyfelől a fogyasztói és partnerkapcsolatok áthelyeződtek a digitális térbe, másfelől a fizikai jelenlétet nem megkövetelő munkakörökben elterjedt a home office. Az ugyanakkor kiemelendő, hogy

Ennek oka a kutatók szerint abban leledzik, hogy erre egyszerűen már nem maradt energiája a cégeknek – ugyanakkor nem zárják ki, hogy az egyéb területeken elért sikereken felbuzdulva ezen a téren is felgyorsulhat a digitalizáció.

Ami a munkaerőt illeti, a legtöbb vállalkozás igyekezett megtartani alkalmazottait, s elkerülni az elbocsátásokat. Ez a kutatás szerint annak tudható be, hogy az elmúlt évek üzleti gondolkodása egyre nagyobb értékként tekint a munkavállalókra. A munkavállalók megtartása a legtöbb helyen sikerült – ez alól leginkább a szálláshely-vendéglátás jelentett kivételt, ahol számos embert elbocsátottak pozíciójából. A munkapiaci helyzet a legfiatalabbak esetében nagyot romlott. Emellett

mivel az iskolabezárás következtében jelentkező családi többletfeladatok leginkább rájuk hárultak – emeli ki a kutatás.

Megerősödve jönnek ki a vállalkozások a pandémiából?

Mindent összevetve a kutatók megállapítják, hogy a magyar kkv-k többsége „az iparos, a gazda, a szakember hagyományaira épít”. Ez azt jelenti, hogy a környezetet egyfajta adottságként fogják fel, és a legtöbbek alkalmazkodó attitűddel rendelkeznek.

– osztotta meg tapasztalataikat Szepesi Balázs. A vállalkozók 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ha előre tudott volna a járványról, akkor sem reagált volna rá másképp. Emellett pedig azt is kiemelik, hogy a járvány elindíthat egy olyan folyamatot a vállalkozások körében, mely által

– ez pedig a kutatók szerint javíthat a magyar vállalkozások alkalmazkodó- és kezdeményezőképességén is.

Címlap: Untener Kinga tulajdonos kinyitja nyíregyházi virágüzletét 2021. április 7-én. (MTI/Balázs Attila)