Micheal Kremer a trentói közgazdasági fesztiválon beszélt arról, hogy milyen problémákra világított rá a járvány, s hogy ezek hogyan lehetnének a jövőben elkerülhetőek.
Június első hétvégéjén immár 16. alkalommal rendezték meg a trentói közgazdasági fesztivált Észak-Olaszországban. A program idén igazán nemzetközi jelleget öltött, hiszen a világ legnevesebb közgazdászainak színe-java képviseltette magát – köztük nem mellesleg 5 közgazdasági Nobel-díjas tudós is. Mint az esemény leírásában írják, a COVID-19 radikális kihívás elé állította azt a gazdasági, szociális, politikai és kulturális keretrendszert, amiben mindannyian élünk. Ebben az új környezetben az államok által bevezetett szabályok és korlátozó intézkedések mindenki életére kihatással voltak, hiszen a legapróbb részletekig szabályozták azt. Éppen ezért lett a fesztivál témája: „Az állam visszatér. Vállalatok, közösségek és intézmények.” A legizgalmasabb előadásokról és a sztárközgazdászok véleményéről a Makronómon is beszámolunk: kövesse velünk az úttörő gondolatokat a következő napokban!
Michael Kremer, a Chicagói Egyetem professzora 2019-ben nyerte el közgazdaságtani Nobel-díjat a globális szegénység enyhítésére irányuló kísérleti megközelítésért. A közgazdász Rino Rappoulival, a GlaxoSmithKline Vaccines (GSK) sziennai központjának tudományos igazgatójával beszélgetett a pandémia tanulságairól és a járvány utáni kilátásokról az olaszországi közgazdászfesztiválon.
– ez csupán néhány azon tanulságok közül, melyeket Kremer szerint épp itt volna elsajátítani a világnak ahhoz, hogy egy következő világjárvánnyal sokkal hatékonyabban küzdhessen majd meg.
A felszólalók emlékeztettek rá, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor sok szakértő azt jósolta, hogy még 2021 végére sem sikerül majd kifejleszteni az oltóanyagot – a valós tempó azonban még a legoptimistább tippeket is túlszárnyalta. Rappouli korábban szintén a kétedők közé tartozott, ma viszont már örömmel ismeri el a tévedését. A gyógyszeripari óriás sziennai vezetője szerint amellett, hogy végül nagyon könnyűnek bizonyolt a COVID-vakcina gyártása, az is kellett a sikerhez, hogy szinte soha korábban nem látott pénzek ömlöttek a gyógyszeriparra a járvány során.
Ehhez kapcsolódóan Kremer hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen döntés volt az is, hogy egyes országok megsokszorozták a vakcinagyártó-kapacitásaikat, hiszen a pandémia minden egyes újabb hónapja 500 milliárd dolláros kiesést okozott a világ GDP-jében. A korábbi Nobel-díjas szerint ugyanakkor a gyártási kapacitások további növelésére volna szükség, mivel ezzel elkerülhető lenne a vakcinahiány és az árak emelkedése. Emellett
– véli Kremer.
A közgazdász emellett kiemelte, hogy a kormányoknak továbbra is komoly összegeket kellene befektetniük a vakcinakutatási és -fejlesztési szektorba. Ez szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy a világ minden lakosa számára elérhetőek legyenek az oltások, ezzel számos ember életét megmentve.
Fotó: Festival dell'Economia di Trento
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A legnagyobb veszélynek a 60 év felettiek, a krónikus betegek és a várandósok vannak kitéve.
Eléggé a zsebbe kell nyúlniuk a szülőknek, ami a fizetős oltásokat illeti. Érdemes résen lenni, van segítség. Gyermekorvost kérdeztünk.
„Megvetéssel, rabszolgasággal van átitatva” – mondta az állami tiszti főorvos a sajtótájékoztatón.
A Covid–19 mRNS vakcinák pár hónapon belül kerülhetnek ki a forgalomból.
A magyar kutató szerint az amerikai támogatások megvonása miatt nem áll le az mRNS vakcina fejlesztése.
Bajban a Pfizer.
A magyar szövetség álláspontja egyértelmű: az elhangzottak nem felelnek meg a valóságnak.
Ha megvalósulnának a Tiszának tulajdonított tervek, a többszörösére nőnének a családok rezsiszámlái.
