A racionális lépés a járvány első évében – Magyarországon és az Európai Unióban is – a moratórium bevezetése volt – szögezi le az MNB. A pandémia súlyosságát, a vakcinák kifejlesztését, a hatékony hazai egészségügyi válaszlépések tempóját és mindezek alapján a lakosság jövedelmi-törlesztési helyzetének alakulását jelentős mértékű bizonytalanság övezte, így a hitelek bedőlésének megelőzése, a munkahelyek és a családok jövedelmének megtartása indokolta az adósok belépését a moratóriumba – emelte ki a jegybank.
Mostanra viszont a járvány harmadik hullámának végével, az emelkedő átoltottsággal és gazdaság gyors újranyitásával
a megfelelő jövedelemmel, törlesztési forrással bíró ügyfelek számára a moratóriumban való maradással elérhető előnyt hosszabb távon meghaladhatják a kockázatok, az, hogy fölöslegesen nő meg a hitelük futamideje és a teljes visszafizetendő összeg
– tették hozzá.
Az MNB 2020 tavaszától sajtóközleményeiben, a vezető médiaportálokon megjelentetett szakmai cikkeiben és honlapja Moratórium kérdések és válaszok menüpontjában folyamatosan tájékoztatott arról, hogy a moratórium alatt a vissza nem fizetett hitel tőkerészére a bankok kamatot és díjat számítanak, ezek megnövelhetik a teljes futamidőt és a visszafizetendő összeget. Ezeket a kamatokat és díjakat viszont nem „csapják” hozzá a tőketartozáshoz, nem lesz kamatos kamat, és a moratóriumot követő futamidő alatt egyenlő részletekben fizethető meg. A törlesztés újbóli megkezdésekor az ügyfél havi terhe ugyanannyi lesz, mint a fizetési stop elrendelésekor, a változó kamatozású hitelek kamata, így törlesztőrészlete viszont módosulhat – írta a jegybank.